Visszasorolhat Lengyelország az Orbán-kormány mögé vétóügyben

Csütörtök este már jelezte Lengyelország, hogy kész elfogadni az EU-s jogállamisági mechanizmust, amihez a következő költségvetés és a helyreállítási alap forrásait kötik. Viszont a lengyel kormányszóvivő pénteken már azt közölte, hogy változatlan az álláspontjuk, közösen a magyarokkal készek megvétózni. Varsóban kibontakozóban van egy kormányválság az uniós csatározás miatt, ezért Piotr Müller a kijelentésében hagyott egy kiskaput, hogy mégsem akasztják meg az uniós közös büdzséket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken arról beszélt, hogy a magyar kormány kész egyedül is folytatni a harcot. Közben Európa nagy része eltökélt az 1800 milliárd eurós csomag kapcsán.
Szabó Dániel, 2020. december 4. péntek, 14:36
Fotó: Getty Images

Lengyelország 24 óra alatt 180 fokos, majd az eredeti pontba visszamutató 360 fokos fordulatot is bemutatott az uniós költségvetési és helyreállítási alap forrásainak elköltéseit megkötő jogállamisági mechanizmus ügyében. Csütörtök este az 1800 milliárd eurós költségvetési csomag kapcsán Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes azt mondta: készek aláírni a csomagról szóló megállapodást azzal a feltétellel, hogy ahhoz egy részletes magyarázatot fűznek az uniós források lehívását érintő jogállamisági feltételrendszerről.

Emiatt már Lengyelországban elkezdődött a kormánykoalíció megbomlása is: a magyar Fidesz-KDNP-vel szövetséges radikális jobboldali Jog és Igazságosság pártnak (PiS) nincs abszolút többsége önmagában a lengyel Szejmben. Szükségük van a Szolidáris Lengyelország pártra is, amelyik már azzal fenyegeti a PiS-t, hogy kilépteti pártját a koalícióból, ha Morawiecki a jogállamisági feltétel miatt nem vétózza meg az uniós büdzsét. Emiatt az ellenzéki Parasztpárttal (PSL) már tárgyalnak arról, hogy az nem belépve a koalícióba, de három mandátumnyi kisebbségbe kerülő PiS-t támogathatná kívülről.

Utóbbi tárgyalások is azt igazolták, hogy Lengyelország kihátrál az uniós pénzosztási, demokráciapárti csörtéből, cserébe egy jogilag nem kötelező érvényű dokumentumért, amely részletezné, hogy mi is az a jogállamisági bűn, amit forrás megvonással büntethetne az Európai Unió. Nem véletlen, hogy péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök jelezte, hogy a magyar kormány továbbra is kitart a vétó mellett. Valamint a kormányfő jelezte, hogy eddigi szövetségese olyasmit kér feltételként, ami "nem fog működni".

"A vétót bedobni nem kell félnetek jó lesz..."

Ezt csavarta meg Piotr Müller lengyel kormányszóvivő péntek délelőtti kijelentése, miszerint:

Lengyelország teljes mértékben tartja magát az álláspontjához az uniós források elköltését meghatározó rendelettel kapcsolatban. Lengyelország csak az Európai Tanács szerződéseinek és megállapodásainak megfelelő rendelkezést tart elfogadhatónak. Ez világosan benne van Lengyelország és Magyarország közös nyilatkozatában is.

 

A kommunikációja viszont kétolvasatú: egyrészt mutatja, hogy Lengyelország még nem állt el a vétótól, másrészt arra is utalhat, hogy ha a Gowin - aki a másik lengyel kormánypárt, a Polgári Platform tagja - által szabott feltétel teljesül, akkor visszakozni fog Varsó. Utóbbira utal, hogy a szóvivő beleírta, hogy "az Európai Tanács megállapodásaival" összhangban lévő dokumentumot ír alá. Ha megkapják a jogállamisági kritériumokat egy nyilatkozatban, akkor hátrébb léphetnek kettőt.

Kicsit vétópártibban fogalmazott Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes pénteken, aki arról beszélt, hogy Gowint félreértették, és Varsó álláspontja nem enyhült. Jablonski az AP-nek elmondta, hogy Lengyelország álláspontja a kezdetektől fogva ugyanaz. "Készek vagyunk a beszélgetésre, készek vagyunk kompromisszumra jutni, de vannak olyan vörös vonalak", amelyeket Lengyelország nem lépne át - mondta a miniszterhelyettes.

"Azt hiszem, talán Gowin nem fogalmazott elég pontosan azzal, amit mondott, de álláspontunk egyáltalán nem változott" - mondta Jablonski, de a kompromisszumkészségüket ismét kiemelte.

Mindegy, 25 tagállam már élezi a kaszákat

A 27 tagú blokkon belül nőtt a támogatottsága annak, hogy gyakoroljanak nyomást Lengyelország és Magyarország kormányaira, amelyeket más országok az alapvető demokratikus normák megsértésével vádolnak. Mindkét ország ragaszkodik ahhoz, hogy igazságtalanul vádolják őket, és azt állítják, hogy konzervatív értékeik miatt büntetik őket.

A legfontosabb aggályok középpontjában az áll, hogy ezek a kormányok hogyan növelték a kormányzó pártok ellenőrzését a bíróságok és a média felett, és az EU nagyon kevés hatalommal bír egyelőre arra, hogy megváltoztassa Varsó vagy Budapest irányvonalát. Az EU-szerződés rendelkezik egy eszközzel - a 7. cikkely szerinti eljárással -, amely a demokratikus normáktól elrugaszkodó államok megbüntetésére használható. A 7. cikkely lehetővé teszi az állam szavazati jogának felfüggesztését, de ehhez az EU többi tagjának egyhangú szavazására van szükség, a két ország viszont véd és dac szövetséget kötött egymással.

A költségvetési források és a helyreállítási alap pénzeinek elosztása kardinális kérdés most az EU-ban, és az államszövetség erősen megosztott. Egyrészről a takarékos (vagy zsugori) országok, mint Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia és Németország (utóbbi ebből a sorból is kilóg) nem szívesen mentek bele a közös hitelfelvételbe, míg a déli tagállamok, amelyeket a járvány is erősebben sújtott, rászorulnak az euró milliókra. Portugália GDP-je év/év alapon 16,5, Spanyolország 22,1, Olaszország 17,3 százalékos mínuszban volt a második negyedévben, ráadásul a második hullám további gazdasági károkat okoz a számukra.

Franciaország 19 százalékos visszaesése ugyan magas, de a világ egyik legnagyobb gazdaságaként nagyobb költségvetési mozgásterük van. Párizs viszont elkötelezett híve a jogállamisági mechanizmusnak, mert Emmanuel Macron elnök alapötlete volt - már megválasztása előtt -, hogy legyen közös EU-s kötvény, aminek a hitelfelvétel most egy megvalósulása. Másrészt a politikus és kormánya erősen integrációpárti, komoly siker számukra, hogy Berlint is a közös hitelfelvétel mögé sorakoztatták és Macron célja volt, hogy az uniót ne gyengíthesse vagy béníthassa meg egy-két renitens tagállam.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Marzipan, 2020.12.06 12:36

@tepsi:
"le kell ülni, nekigyürkőzni és kidolgozni a konkrétumokat"
Tehát nem elég az alapelv, hogy törvény előtti egyenlőség, de külön dolgozza ki az unió, hogy az OLAF jegyzőkönyveit nyilvánosságra kell hozni akkor is, ha a miniszterelnök vejéről van szó, vagy hogy a bírósági döntést akkor is végre kell hajtani, ha az ítélet az állam ellen szól?
Nem elég a jogbiztonság elve, de külön dolgozzák ki, hogy az országok nem élhetnek a visszamenőleges törvényalkotással?
Vagy nem elég a jogszerűség (az átlátható, számon kérhető és demokratikus jogalkotási folyamatot is beleérte) elve, de külön írják elő, hogy nem jogállami az, ha éjfél előtt nyújtunk be egy törvényt, és arról másnap szavaz a parlament?
Ugye, nem gondolod komolyan?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darabont1453, 2020.12.05 10:01

@tegnaputan: " Lengyeleknek sem szabad elfelejteni azt a történelmi tapasztalatot, hogy a nyugat szavában de még szövetségében sem lehet megbízni. Nincsenek barátaik, csak érdekeik vannak...
Ezt már megtapasztalhatták 1939-ben."

Hát ja...mert a mi szavunkban meg lehet bízni. Jugoszláviával " örök barátsági egyezmény " , majd pár hónap múlva lerohanjuk őket a németekkel. A mi szavunk sokat ér különösen a NarancsFühreré..." ne azt figyeljék amit mondok, hanem amit csinálok "...a legendás pávatánc.....XDDDDD
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tepsi, 2020.12.05 01:56

@Marzipan: Tehát nem kell mellébeszélni hogy "Na, akkor kiáltanál csak diktatúrát,".
Hanem le kell ülni, nekigyürkőzni és kidolgozni a konkrétumokat. Vagy talán az a baja a liberálisoknak hogy nem tudnának olyan konkrétumokat kidolgozni aminek a legtöbb liberális állam megfelel? Esetleg ezáltal kiderülne hogy a liberális államokban nem is a jogállamiság alapján működnek a dolgok? Ha igen akkor a mellébeszélés folytatása helyett gyürkőzzenek végre neki a konkrétumok részletes kidolgozásának.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tepsi, 2020.12.05 01:46

A liberálisoknak tisztában kell lenniük azzal hogy ha csapatjátékot akarnak, akkor mindenek előtt konkretizálni kell az általános elveket konkrét szabályokká, különben a a bizonytalanság miatt és a játékosok különböző látásmódja miatt játék természetszerűleg káoszba és zűrzavarba kell hogy fulladjon, hiszen senki nem tudja pontosan hogy mik azok a konkrét szabályok amik az általános alapelvekbe beleférnek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tepsi, 2020.12.05 01:38

@Marzipan: "Ennek alapján kell, hogy minden tagállam kialakítsa a jogállamisági keretnek megfelelő szabályozást és annak megfelelően járjon el."
Ez olyan mintha a focipályán játszó minden egyes játékos a sportszerű játék általános elvének a keretei között alakítaná ki a saját játékára vonatkozó szabályokat. Az egyik csatár úgy gondolná hogy abba a kezezés is belefér, a másik csatár szerint az is belefér ha felrúgja a másik játékost, a harmadik szerint meg még az is ha megveri a bírót. De lenne olyan játékos is aki szerint a sportszerű játék általános elvi kereteibe csak az fér bele ha udvariasan elkéri az ellenféltől a labdát vagy illik megvárni míg az ellenfél kapusa visszaér a kapuba gólhelyzetkor hogy megadja a kapusnak az esélyt a védésre.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html