Az Európai Unió jobbközép pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) elszánta magát arra, hogy ellenáll Emmanuel Macron francia államfő nyomásának, aki meg akarja akadályozni az EPP európai bizottsági elnökjelöltjének megválasztását - írja a Bloomberg konzervatív körökből származó információkra hivatkozva. Az EPP-s politikusokat feldühítette, hogy Macron a június 20-ai uniós csúcsértekezleten minden erejével igyekezett megakadályozni a pártcsalád csúcsjelöltje, Manfred Weber jelölését a posztra.

Az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak kell javaslatot tennie az új uniós vezetőkre, köztük a bizottsági elnökre, amire az Európai Parlamentnek rá kell bólintania. A tanács kezét semmi sem köti ebben a folyamatban, ám az európai pártcsaládok jelölteket neveztek meg a május végi európai parlamenti választások előtt az Európai Bizottság elnöki posztjára (spitzenkandidat), az EPP Webert, akik kampányoltak a választáson, ezért nagyobb hátszéllel pályázhatnak, mint olyan politikusok, akiket csak a kalapból vesznek elő a vezetői posztok elosztásáról folyó bazári alkudozásban.

Patthelyzet

Az EPP gondja, hogy bár megőrizte többségét a szavazáson, csökkent a fölénye és az Európai Parlament szocialista pártjaival sincs meg a döntésekhez szükséges abszolút többségük. Így a centristák-liberálisok támogatására is szükségük van, akik nevében Macron - a szocialisták támogatásával - keresztbe tesz Weber megválasztásának.

Ha a felek megmakacsolják magukat, ahogy azt most látjuk, akkor hónapokig tartó huzavona kezdődhet, amelyben más vezetői posztokat - például az Európai Központi Bank élén Mario Draghi elnök megüresedő helyét - sem tudnak majd betölteni. Emiatt nem tudják megkezdeni az érdemi munkát, így az alapvetően német-francia ellentét Weber körül lehetetlenné teheti az EU következő "ötéves tervének" kidolgozását.

Bonyolítja a helyzetet, hogy francia tisztviselők azt mondják, nem szándékoznak megnevezni saját jelöltjüket az Európai Bizottság élére, mert a jelenlegi helyzetben csak célponttá tennék EPP-s kollégáiknak, akik lövészárkukból Webert védik. Ez utóbbit látszik igazolni, hogy néppári politikusok szerint a francia elnök azért keménykedik, mert általában alá akarja ásni az európai politikai döntéshozatal eddigi működési módját.

Frusztráció

Macron 2017-ben saját új pártja élén nyerte meg a francia elnökválasztást, lemorzsolva a hagyományos jobb- és baloldali politikai erőket. Azóta azonban azzal szembesült, hogy az európai integrációt erősítő tervei erős ellenállásra találnak főként az unió észak-európai tagállamainak konzervatív pártjai részéről. Az EPP és szövetségesei nem akarnak olyan pénzügyi uniót, amelyben az ő országaiknak kellene fizetniük a lazább pénzügypolitikát folytató déliek adósságait. Emellett sokan kifogásolják Macron stílusát, amelyet lekezelőnek éreznek.

A német konzervatív kormánypárt, a CDU, az EPP legnagyobb pártja egy héttel a június 30-ai újabb csúcsértekezlet előtt megkeményítette kiállását Weber mellett, miközben Angela Merkel kancellár egyelőre nem lát változást abban, amit a június 20-ai csúcson megállapíthattak: egyik európai pártcsalád (se a konzervatívok, se a szocialisták, se a liberálisok) spitzenkandidatjának sincs meg a megválasztáshoz szükséges többsége az Európai Tanácsban. Macron ezt úgy értelmezi, hogy a pártcsaládok jelöltjeiről el lehet feledkezni, újra lehet kezdeni választási procedúrát.