Az Egyesült Államokban elítélhetik Assange-ot

Csütörtökön, miután megszűnt menekült státusza Ecuadorban, el kellett hagynia az ország londoni követségének épületét Julian Assange-nak. Az USA-ban számítógépes behatolás érdekében elkövetett összeesküvés miatt vádat emeltek a WikiLeaks alapítója ellen - jelentette be közleményében az amerikai igazságügyi minisztérium.
Szabó Dániel, 2019. április 11. csütörtök, 18:02
Fotó: Getty Images - Alberto Pezzali/NurPhoto.

A tárca közlése szerint a 47 éves Assange letartóztatására Londonban amerikai kérésre, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között érvényben lévő kiadatási egyezmény értelmében került sor. Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki. Ebben az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel működött együtt - írja az MTI.

Az igazságügyi minisztérium szerint Manningnek - hírszerzési elemzőként - hozzáférése volt a számítógépes rendszerhez, letöltötte a titkosított információkat, és továbbította a WikiLeakshez. Assange - állapította meg a tárca - nemcsak fogadta az információkat, hanem "aktívan bátorította Manninget további információk küldésére". Ennek alátámasztására közleményében a minisztérium idézett is egy üzenetváltást Assange és Manning között. Ebben Manning közli a WikiLeaks működtetőjével, hogy a letöltött dokumentumokkal a maga részéről befejezte az adatlopást, mire Assange azzal válaszolt, hogy tapasztalatai szerint "a kíváncsi szem soha nem lakik jól".

Ha bűnösnek találják, Julian Assange öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata nem indított eljárást a WikiLeaks ellen, mert megítélése szerint a kiszivárogtató portál tevékenysége újságírói munka volt. A sajtó- és szólásszabadságot pedig az amerikai alkotmány első kiegészítése védelmezi.

A WikiLeaks alapítója 2012-ben kapott menedéket Ecuador londoni nagykövetségén, miután Svédország a kiadatását kérte egy nemi erőszak ügyében folytatott eljárásában. A svéd hatóságok később, 2017-ben ejtették az ügyet, mert Assange diplomáciai mentessége miatt nem adhattak ki ellene európai letartóztatási parancsot. Ez csütörtökön megszűnt, ezért amikor elhagyta a londoni nagykövetség épületét, azonnal őrizetbe vették a brit hatóságok.

Assange letartóztatása után az amerikai sajtó idézte Lenín Moreno ecuadori elnök nyilatkozatát Assange menedékjogának megvonásáról, valamint az Assange-ot védelmező orosz álláspontot is.

HOZZÁSZÓLÁSOK