Zajlik a sorsdöntő találkozó - ez történt eddig

A bankok feltőkésítésének szükségességét, az euróövezeti adósságválság kiterjedésének megakadályozását emelték ki az Európai Unió előtt álló legfontosabb feladatok közül a tagországok szombaton Brüsszelben nyilatkozó pénzügyminiszterei.
MTI-Eco, 2011. október 22. szombat, 13:23
Fotó: Napi.hu

A pénzügyi tárcavezetők az euróövezeti országok szűkebb körű, előző napi találkozója után ültek össze, hogy előkészítsék a vasárnapi állam- és kormányfői értekezletet, amelynek fő célja egy átfogó, a piacok bizalmának visszaállítására képes intézkedéscsomag összeállítása. Délután találkoznak az uniós országok külügyminiszterei is, akik erről és a csúcsértekezlet más témáiról is tárgyalnak majd.

A huszonhetes körű találkozók egyik tétje, hogy sikerül-e megtartani a válságkezelésben szükséges összhangot a tizenhét euróövezeti ország (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia), valamint a másik tíz EU-tagállam (Magyarország, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Dánia, Lettország, Litvánia, Nagy-Britannia, Románia, Svédország) csoportjai között. Utóbbiak számára ugyanis kiemelten fontos, hogy miközben az euróövezet megpróbál túllépni a saját tagjait sújtó válságon, megmaradjon a teljes EU integritása.

Görögországnak sokkal több pénz kell
A görög gazdaság helyzete olyan súlyos mértékben romlott az alig három hónapja kidolgozott 109 milliárd eurós második pénzügyi mentőcsomag összeállítása óta is, hogy Görögország nemzetközi hitelezőinek a csomagban szereplő összegnél most már sokkal többet kellene előteremteniük kisegítő kölcsönökre - írta egy "szigorúan bizalmas" jelentést idézve a szombati Financial Times.

A londoni gazdasági napilap szerint az általa megszerzett jelentésben az áll, hogy az EU-nak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az évtized végéig 252 milliárd eurót kellene "találnia" Görögország finanszírozására, hacsak nem akarják rendkívüli törlesztési leírásokra kényszeríteni a görög állampapírok befektetőit.

Ahhoz, hogy a pénzügyi segélycsomagban szereplő 109 milliárd euró elégséges legyen, a görög államkötvények befektetőinek 60 százalékos veszteséget kellene vállalniuk.


A szombati megbeszélésre érkezők közül George Osborne brit pénzügyminiszter kiemelten hangsúlyozta, hogy az euróövezet adósságválsága most már a zónán kívüli országok reálgazdaságában is egyértelműen érezteti hatását. Leszögezte: ideje lenne, hogy a rövid távú intézkedések helyett átfogó programok szülessenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdaság megtorpanás nélkül növekedjék.

A görög Evangelosz Venizelosz úgy vélekedett, hogy az euróöveet központi problémája nem Görögország. Kiemelte annak fontosságát, hogy a korábbi döntéseket mielőbb végre is hajtsák. Azt is jelezte, hogy immár a legutóbbi, nyári megállapodásban szereplő intézkedéseken is túlmutató kezdeményezések vannak napirenden

A reggeli nyilatkozatok arra is felhívták a figyelmet, hogy a görögországi pénzügyi válság rendezésébe be kell vonni a magánbankokat.

Többen megerősítették, hogy immár a görög adósság részleges leírása is napirenden van. Mások mellett a svéd Anders Borg ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a magánbankok emiatti veszteségeit nem lehet az adófizetőkre hárítani.

A szombati pénzügyminiszteri találkozóhoz kapcsolódóan előzetesen kiszivárgott információk szerint a tagországok közel állnak ahhoz, hogy megállapodjanak a bankfeltőkésítés központi elemeiről. Így például várható, hogy a csúcstalálkozón elfogadják majd az úgynevezett tőkemegfelelési arány felemelését 9 százalékra.

Uniós források szerint az euróövezeti országok pénzügyminiszterei (Eurogroup) arról már megállapodásra jutottak, hogy megkérik a Görögországnak hitelező magánbankokat, fogadják el a görög államadósság legalább felének a leírását.

Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke szombaton ezt csak közvetve erősítette meg, amikor arról beszélt, hogy a bankoknak minden bizonnyal az eddig gondoltnál nagyobb veszteségeket kell majd elfogadniuk.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

csabymihaly, 2011.10.22 14:21

Bankok okozták a válságot , most ismét feltőkésítik őket , lesz jó magas osztalék kinyúlják amit lehet , hisz alkotmányos joguk , majd a hiteles ki költözik a pusztába,vagy véget vet életének , ezek a szarháziak mindig jól járnak . Simor fel van háborodva , hogy elszámoltatják .
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html