Zátonyra futhat az oroszok legújabb terve

Vita van a szakértők között arról, hogy Oroszország máris elvesztette-e az iráni piacért folyó versenyt a Nyugattal szemben vagy van még némi esélye bizonyos ágazatokban. Az utóbbi mellett szól, hogy a politikai és gazdasági érdekek erősen keverednek a döntésekben.
Napi.hu, 2016. február 10. szerda, 07:22
Fotó: MTI/AP

Az orosz hadiipari szállítók tűkön ülve várták, hogy megszűnjenek az Irán elleni ENSZ-szankciók, mert abban bíznak, hogy dollármilliárdos üzleteket köthetnek a perzsa ország hadseregével. A Kreml rajtuk kívül az élelmiszer-exportőrök útját is igyekszik egyengetni, miután Teherán február közepén feloldja az orosz baromfihús importtilalmát.

Első fecskeként a Lukoil olajvállalat - minden nemzetközi versenytársát megelőzve - már januárban felújította tevékenységét a perzsa országban. Két új mezőn kezdtek dolgozni és a Litasco, a vállalat kereskedő leánya a szankciók feloldása óta az első külföldi cég, amely iráni olajat importál Európába - derül ki a bne IntelliNews hírportál cikkéből.

Baráti találkozó

A kapcsolatok újrafelvételének jegyében az iráni rendszer legfőbb vezetője, Ali Khamanei ajatollah külügyi tanácsadója a hónap elején Moszkvában járt. Ali Akbar Velajati korábban 16 éven át szolgált külügyminiszterként és a mai komoly befolyást gyakorol Teherán külpolitikájára.

Természetesen Vlagyimir Putyin elnök is fogadta, s bár részleteket nem közöltek a megbeszéléseikről, biztos, hogy szóba kerültek, kereskedelmi, energiaipari és az iráni nukleáris programmal kapcsolatos kérdések.

Velajati nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a két ország közti kapcsolatok fél évezredes múltra tekintenek vissza, ma pedig egy oldalon állnak a nyugat-ázsiai és a szíriai konfliktusok kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben.

A nagy trió

Túl a szólamokon perzsa állam jelentős rakétaprogramot folytat, amelyre támaszkodva hegemón szerephez juthat az Arab-öböl térségében. Ez természetesen nem tetszik az USA-nak és a nyugat-európai hatalmaknak, ezért Teherán érdekelt abban, hogy jó viszonyt ápoljon Moszkvával és Pekinggel - fejtegeti Simon Saradzhyan, a Harvard Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatója.

Ez a politikai érdek eleve arra ösztönzi az irániakat, hogy kereskedjenek az oroszokkal, annak ellenére, hogy általában nem remélhetnek tőlük olyan technológia transzfert, amelyre égetően szüksége van a gazdaságuknak. Az orosz és a kínai kapcsolat akkor is hasznukra válhat, ha a Nyugat esetleg valamilyen ok miatt a szankciók újraélesztésére tesz kísérletet az ENSZ-ben vagy önálló korlátozó lépések mellett dönt.

Jókora üveggyöngyök

Velajati azért megszórta tárgyalópartnereit egy marék üveggyönggyel is, amelyek között akad néhány nagyobb is. Elképzelhető, hogy vízummentességet ajánlanak Oroszország és Irán állampolgárainak, továbbá emlékeztetett arra, hogy 40 milliárd dollár értékű szerződés tettek félre, amelyek erőművek, vasútvonalak fejlesztéséről szóltak.

Szerinte az energiafronton nem versenyeznie kellene a két országnak, hanem partnerként kellene fellépniük, Venezuelával és Irakkal együtt. Az oroszok gondja nem is ez, hanem hogy Iránnak modern technológiára van szüksége, amelyet a Nyugaton kívül legfeljebb Kínától remélhet.

Mindennek vége

A szakértők egy része úgy véli, hogy az orosz vállalatok máris elvesztették a perzsa ország piacát. A szankciók felfüggesztés előtt az orosz cégek királynak érezhették magukat Iránban, mert versenytársak nélkül szállhattak volna be a gazdasági projektekbe, ám hezitáltak, sőt, időnként a Nyugat kezére játszottak - fejtegeti Rajab Safarov az orosz-iráni együttműködési tanács elnöke.

Az utóbbival arra céloz, hogy 2010-ben leállították az S-300-as föld-levegő rakéták szállítási programját, mert az USA ellenezte a fegyverek értékesítését a perzsa állam hadseregének. Moszkvának fontosabb volt az akkor még viszonylag jó orosz-amerikai viszony fenntartása.

Safarov szerint a vezető menedzserek teljesen a Nyugat felé fordultak, nem ássák bele magukat az iráni lehetőségek feltárásába. Azt hiszik, hogy aki turbánt hord, az mind terrorista. Ezért Oroszország dollármilliárdos nagyságrendű profitokat veszít és a piac 90 százalékát a nyugati cégek fogják learatni.

Azért van esély

Az orosz-iráni kereskedelem ugyan vissza fog esni azt követően, hogy a szankciók feloldásával a nyugati vállalatok is a színre lépnek, ám nem vész el minden - vitatkozik az előbbiekkel Saradzhyan. Az orosz autók és más gépipari cikkek ugyan nem versenyképesek a világpiacon, de a fegyverek és az atomerőművek azonban igen.

Az előbbieket exportló Roszoboronexport és a Roszatom atomenergetikai cég összesen több mint 100 milliárd dollárnyi megrendelésállománnyal rendelkezik.

Sajátos jármű-összeszerelés

És nem csupán szállítási, hanem gyártási megállapodásokról is szó lehet. Az orosz harckocsikat gyártó Uralvagonzavod felajánlotta, hogy licenc alapján beindítja a T90-es tankok gyártását, illetve a T72-esek modernizálását a perzsa országban. Ezzel teljesíti az iráni hadsereg igényeit, ugyanis katonák évekkel ezelőtt jelezték, hogy inkább gyártanák, mint vásárolnák a harckocsikat.

A Kamaz teherautó-gyártó a napokban szintén jelezte, hogy kész felújítani járművei ottani összeszerelését, amelyet három év után 2010-ben függesztettek fel.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Karasz_Vilmos_macskatenyeszto, 2016.02.10 14:23

"Az utóbbival arra céloz, hogy 2010-ben leállították az S-300-as föld-levegő rakéták szállítási programját, mert az USA ellenezte a fegyverek értékesítését a perzsa állam hadseregének."

Nocsak, tehát egyszer próbáltak az oroszok az amik kedvében járni, arra is hogy ráfaragtak... Reméljük, tanultak ebből...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html