A felmelegedés legpesszimistább forgatókönyvének megvalósulása esetén 2080-ra Dél- és Kelet-Európában, az Egyesült Államok és Kína északi részén, illetve Dél-Japánban is megnőhet a fertőzés kockázata - olvasható a portálon.

Az egyiptomi csípőszúnyog csípésével és nemi úton is terjedő Zika-vírus 2015-ben került be a köztudatba, és azóta több mint 70 országban regisztráltak megbetegedéseket. A magzati korban kisfejűséget (mikrokefáliát) okozó vírus főként Latin-Amerikában, azon belül is Brazíliában fertőzött meg sokakat. A Zika-láz miatt több mint négyezer gyerek született rendellenességgel világszerte 2015-ben, és a vírus azóta is emberek millióira jelent fenyegetést.

A kutatók az Aedes albopictus (ázsiai tigrisszúnyog) és az Ochlerotatus detritus szúnyogfajokat vizsgálták, amelyek képesek lennének a Zika-vírus terjesztésére, és már ma is gyakoriak a mérsékeltebb éghajlatokon. A kísérletekben használt példányaikat 17 és 31 Celsius-fok közötti környezetbe helyezték, és figyelték az élettartamukat, illetve a fertőzőképességüket a különböző hőmérsékleteken. Az eredmények szerint a szúnyogok 19 fok fölött is fertőzőképesek maradtak.

A kutatók elkészítették a Zika-vírus kockázattérképét. Európában jelenleg csak néhány régió, például a Földközi-tenger vidékének egyes területei elég melegek a Zika terjedéséhez. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2050-2080 közötti időszakot előrejelző klímamodelljei alapján azonban ez jelentősen megváltozhat. Még az optimista forgatókönyv szerint is, amely szerint 2020-ban csökkenni kezd a karbonkibocsátás, és 2100-ra nullára esik vissza, megjelenne a vírus több eddig érintetlen területen.

A legpesszimistább szerint pedig Észak-Amerikától Kelet-Európáig szinte mindenhol reális kockázattá válna a Zika.