A hitelezők fizetik az osztrák bank veszteségét

Az osztrák alsóház kedden elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely részben az alárendelt kötvények befektetőire hárítja a fizetésképtelen Hypo Alpe Adria bank veszteségét a tartományi garancia ellenére. A javaslatot még az osztrák parlament felsőházának is meg kell szavaznia, a törvény ezután az államfő aláírásával léphet életbe.
MTI, 2014. július 8. kedd, 19:46
Fotó: Napi.hu

Az alárendelt kötvény a befektetők által tudottan kockázatos eszköz. Olyan értékpapír, amelynek a jogosultját a kibocsátó csődje esetén más hitelezők megelőzik a kielégítési sorrendben.

Az osztrák kormány hangsúlyozta: a veszteség egy részének áthárítása egyszeri döntés, a Hypo Alpe Adria már így is 5,5 milliárd eurójába került az államnak. Az intézkedés összhangban van az Európai Unióban 2016-tól bevezetendő bail-in intézményével, amely a bajban lévő bankok pénzügyi helyzetét részben a befektetők teherviselésével rendezné az állami segítségnyújtás helyett.

A kedden elfogadott osztrák törvény értelmében a befektetőknek mintegy 890 millió eurós veszteséget kell átvállalniuk, a bank korábbi tulajdonosának, a garanciát adó Karintia tartomány részesedését megvásárló német BayernLB-nek pedig további 800 millió eurót. A bail-in részeként a javaslat létrehozna egy állami "rossz bankot", amely átvenné a Hypo bank több milliárd euró értékű, "mérgező" eszközeit - a nem teljesítő hitelek fedezetét -, és azokat több év alatt fokozatosan írná le.

A döntés az idei osztrák államadósságot a hazai össztermék (GDP) majdnem 80 százalékára növeli, a költségvetési hiányt is csaknem megduplázza, GDP-arányosan 2,7 százalékra.

A hitelminősítők, bankárok, és a Nemzetközi Valutaalap is figyelmeztet, hogy veszélyes precedenst teremthet a döntés, amely aláássa az állami garanciába vetett befektetői bizalmat.

A kötvénytulajdonosok, amelyek között biztosítók és nyugdíjalapok is vannak, várhatóan megpróbálják megakadályozni az osztrák törvény életbe lépését.

A Hypo Alpe Adria bankot az osztrák állam 2009-ben privatizálta, hogy elejét vegye a csődnek, ami súlyos következményekkel járt volna a régióban.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Hungarianmonexfraud, 2014.07.16 16:06

hungarianmoneyfraud beep com

Budapest, 2014.


Tisztelt Vezetőség!

A közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezetét tartalmazó Varsói Szerződésben a Szovjetunió kidolgozott egy olyan tranzakciós rendszert, mely a pénzeket a vasfüggöny nyugati oldalán lévő egyetlen kommunista érdekeltségű Central Wechsel- und Creditbankon (CW Bank), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bécsi leányvállalatán keresztül forgatta a háttérben. Fekete János, Kádár János bankárja, szakmai gárdájával karöltve dolgozta ki a fedett pénzügyi manőverek összetett és igen bonyolult rendszerét, mely lehetővé tette a nyugati hitelezők, később pedig az IMF ellenőreinek megtévesztését az államadósság és a kötvénypiac valós adatainak manipulálásával.

A Szovjetunió felbomlott, a rendszer azonban nem állt le. A sok százmilliárdot érő tudást a bennfentesek egymásnak adták, így életben tartva azt hosszú évtizedeken keresztül. Kormányzásunk idején így persze mi is a tudás birtokába kerültünk használva is azt, azonban soha olyan méreteket nem öltött ez irányú tevékenységünk, mint ami most zajlik Magyarországon.

Az idők során az CW Banktól a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) került a rendszer központja, mely megadta a lehetőséget dr. Naszvadi György, a jelenlegi államháztartásért felelős államtitkár számára, hogy a szovjet rendszer által megalapozott állami csalás részleteit teljes körűen kidolgozza a magyar rendszer keretein belül. Naszvadi pályafutása nagy részét a Pénzügyminisztériumban töltötte, de elnöke volt a MÁK-nak is. 1973-ban került a PM Költségvetési Főosztályához, melynek 13 évvel később a vezetője lett. Ezt követően az államháztartási ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. Karrierje során kidolgozta az állami csalás minden apró részletét, ezzel biztosítva magának a helyet a mindenkori politikai vezetésben, mivel erre a tudásra politikai nézetektől függetlenül minden hatalmon lévő vezetésnek szüksége van.

Egy jól ismert példa. Magyarország 1973 és 1989 között 1 milliárd dollár ?valódi? hitelt vett fel, melyet 11 milliárd dollár kamattal terhelten fizetett vissza úgy, hogy egyrészt hosszú éveken keresztül csak az aktuális kamatok fizetése céljából vett fel kölcsönt, másrészt pedig mindeközben az adósság a törlesztés ellenére 1989-re 20 milliárd dollárra nőtt. Később ugyan jelentősen megjavultak a további kölcsönök kamatfeltételei, valamint a már felvett hitelek egy részét is átalakították kedvezőbb kamatozásúra, de az ?adósság? megmarad. A magyar rendszerváltás előtti utolsó pillanatban aztán Németh Miklós miniszterelnök ?hirtelen talált? még 20,5 milliárd dollár külső adósságot, melynek bejelentésével egyidejűleg közölte, hogy még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról annak érdekében, hogy ne ijessze el a külföldi hitelezőket. Miből keletkezett további több, mint 20 milliárd dollár adósság úgy, hogy a korábbi 1 milliárd dollárt 17 év alatt 12-szeresen, már visszafizettük? Azóta is nagy rejtély.
Nyugati szakemberek több alkalommal is felvetették a manipuláció gyanúját, mivel a nemzetközi és a hazai pénzügyi mutatók között furcsa eltéréseket észleltek, azonban bizonyítani sosem tudták, mivel a politikai vezetés nem adott lehetőséget a teljes körű átvilágításra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

anttikufar, 2014.07.09 13:10

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html