A magyar állam nem bizonyította a projekt megtérülését, nem végzett a döntés meghozatala előtt erre vonatkozóan részletes vizsgálatokat, nem számolt megfelelően a kockázatokkal, nem elemezte Paks 2. piaci hatásait és nem foglalkozott a lehetséges alternatívákkal - így foglalható össze tömören az a dokumentum, amelyet az Energiaklub elküldött az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága számára, amely múlt péntekig az észrevételeket a projekttel kapcsolatban.

Az Energiaklub közleménye szerint az elküldött dokumentumban a civilek fenntartják azt az álláspontjukat, amelyet a 2014 júniusában beadott panaszukban is részleteztek, miszerint a Paks 2. atomerőmű-beruházás az állami támogatás kritériumai közül mindet teljesíti.

Számításaik szerint a támogatás nem korlátozódna a beruházás megvalósítására, hanem kiterjedne a működésére is, azaz az erőmű működése alatt is nagy összegű állami költségvetési pénzeket kell a beruházásra költeni. Ezért különösen fontos, hogy a bizottság alaposan megvizsgálja a kérdést, mert az adófizetőknek már önmagában a beruházás finanszírozása és az orosz hitel törlesztése is komoly terhet jelentene - mondta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője.

Tiltott állami támogatás

Amennyiben a bizottság azt állapítja meg, hogy állami támogatás esete áll fenn, meg kell vizsgálnia, hogy az összeegyeztethető-e a belső piaccal. Ezt a tagállamnak kell bizonyítania, amelyet a magyar fél eddig nem tett meg. Az Energiaklub szerint az összeegyeztethetőség feltételei sem teljesülnek, a támogatás több ponton sérti az európai uniós jogszabályokat, így nem engedélyezhető, azaz tiltott állami támogatás.

Az összeegyeztethetőség egyik kritériuma - mutatnak rá a civilek -, hogy a tagállam igazolja: számos forgatókönyvet megvizsgálva Paks 2 megépítése szolgálja a jövőben a legjobban a magyar energiaellátást. A magyar GDP legalább 10 százalékát kitevő beruházás indokoltságát a lehető legrészletesebben alá kell támasztani.

Ilyen vizsgálatokat azonban a magyar kormány eddig nem tudott felmutatni - állítja az Energiaklub, ezért szerintük a paksi döntés szakmailag megalapozatlan, nem előzték meg többek között arra vonatkozó vizsgálatok, hogy hasonló mértékű beruházás energiahatékonysági intézkedésekbe és megújuló energiaforrások támogatásába hogyan segítené az energiaellátás biztonságát.

Komoly kételyek merültek fel

Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága 2015 novemberében döntött úgy, hogy a kérdésben mélyreható vizsgálatot indít, mert komoly kételyei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a tervezett paksi beruházás piaci körülmények között is megtérülne. A Bizottság részletes álláspontja január elején lett nyilvános, ehhez várták múlt péntekig az észrevételeket.

Nagy biznisz lenne

A Paks 2. atomerőmű fejlesztése esélyt teremt arra, hogy az erőművi beszállító iparág kiépüljön Magyarországon, amely az autóiparhoz hasonlóan felmérhetetlen növekedési lehetőséget rejt az ország számára - mondta Goszták Árpád, a Siemens Zrt. Power and Gas budapesti üzemének gazdasági vezetője kedden, gyárlátogatással egybekötött sajtótájékoztatón, Budapesten. Arra kevés az esély, hogy komplett, 1200 megawattos turbinákat Magyarországon építsenek, de a komponensek tervezése és gyártása itt is kivitelezhető.

Goszták hangsúlyozta, a német Siemens beszállítóként részt venne a Paks 2. beruházásban, egymilliárd euró értékben szállítana turbinákat a paksi atomerőmű bővítéséhez úgy, hogy a szükséges alkatrészek 40 százalékát a magyar üzemekben gyártanák. A gőz- és gázturbinákhoz használt alkatrészek mintegy 15-20 százalékát gyártja most a budapesti üzem, így a paksi megbízás elnyerése a Siemens számára is jelentős kapacitásbővítéssel és beruházással járna. Mint megjegyezte, az üzem mostani termelési volumene csaknem duplájára nőne a paksi projekt ideje alatt, a vállalat 200 alkalmazottal is bővíthetné mostani 500-as dolgozói létszámát.