Az elsőrendűnél rosszabb adósoknak nyújtott jelzáloghitelek (subprime) piacán kialakult válság miatt elszenvedett irdatlan veszteség miatt lemondásra kényszerült a világ legnagyobb bankja, a Citigroup elnök-vezérigazgatója, Charles Prince. Utóda az elnöki székben az USA korábbi pénzügyminisztere, Robert Rubin lesz, míg a vezérigazgatói posztot egyelőre Win Bischoff, a Citigroup európai vezetője tölti be. Egy héten belül Prince a második pénzintézeti csúcsvezető, akinek távoznia kell posztjáról, ugyanis néhány nappal korábban Stan O’Neal, a Merrill Lynch első embere volt kénytelen búcsút mondani állásának a befektetési bank óriási veszteségei miatt. Szakértők már azt találgatják, hogy a két nagy fa kidőlését hány kisebb követi még a bankszektorban. A Citigroup 57 százalékos nyereségcsökkenésről volt kénytelen beszámolni idei harmadik negyedéve után a subprime válság miatt. Prince lemondása után jelentette be a társaság, hogy a korábban közölt 55 milliárd dolláros veszteségleírást újabb 8-11 milliárd követi és nem zárható ki, hogy még további összegek is növelik a veszteségeket. Mindezek alapja az, hogy a Citigroup volt az egyik legaktívabb szereplő a jelzálogpiaci hitelek úgynevezett újracsomagolásában, azaz oly módon történt megvásárlásában, hogy ezt a nemzetközi pénzpiacon értékesített kötvények kibocsátásából finanszírozták. Bár a vezér lemondásának közvetlen indoka a pénzpiaci válságon elszenvedett veszteség volt, egyes szakértők szerint ez csak az utolsó csepp volt a pohárban. Prince vezetésével olyan óriássá nőtt a Citigroup, amelynek a most elszenvedett veszteség nem okoz megoldhatatlan problémát - mondják -, ennél sokkal nagyobb gond, hogy kezelhetetlenül nagyra nőtt a pénzintézet. Bill Smith, a New York-i Smith Asset Management feje szerint három-négy részre kellene bontani az elhízott bankot.