Úgy tűnik, tartósan pozitívvá válhat Kelet-Közép-Európa országainak hitelellátása, ám semmi sem garantálja, hogy a változás tartós marad - írja a Financial Times, amely az Európai Beruházási Bank (EIB) régiós felmérését ismerteti. A pénzügyi világválság 2008. őszi elmélyülése után éveken át zsugorodott a hitelezés a térségben és a javulás halványnak mondható.

Az EIB három éve rendszeresen elkészíti CESEE Bank Lending Survey felmérését. Az elmúlt két fél évre vonatkozó jelentés volt az első, amelyben arról számolhatott be, hogy egy éven át folyamatosan pozitív volt a hitelkínálat. Ez persze nem jelenti azt, hogy összhangban lett volna a jóval nagyobb hitelkereslettel.

Egyenetlen fellendülés

A nemzetközi hitelintézet legutóbbi felmérésében 15 nemzetközi bankcsoport adataira támaszkodott, 90 leányvállalatot és helyi pénzintézetet vizsgált 2015 áprilisa és szeptembere között. Ezek a bankok egy-egy ország esetén a helyi pénzintézeti eszközállomány átlagosan felét képviselik. A nagy hanyatlás és stagnálás után először 2014 októbere és 2015 áprilisa között bővítették hitelkínálatukat, mégpedig hét százalékkal az azt megelőző hat hónaphoz képest.

A fellendülés azonban meglehetősen idegesnek látszik, ugyanis az idei április-szeptemberi időszakban mindössze egy százalékra lassult a növekedés tempója az előző fél évhez képest. Ez különösen gyenge annak tükrében, hogy a bankok 12 százalékos ugrásra számítottak.

Szakadék

A régiós országok többségében határozott gazdasági növekedés kezdődött, amely megdobta a hitelkeresletet. Az Európai Beruházási Bank (EIB) felmérésének tanúsága szerint az év negyedik és kilencedik hónapja között átlagosan 26 százalékkal nőtt a kölcsönök iránti igény, ami az előbbi kínálati adattal összevetve meglehetősen nagy különbséget mutat. És a szakadék várhatóan tágul 2015 októbere és 2016 márciusa között: a bankok a kereslet 36, míg a kínálat mindössze 6 százalékos bővülésére számítanak.

Az átlagos távolságnál azokban az országokban lehet nagyobb a különbség, amelyek kevésbé függenek a recesszióban vergődő orosz gazdaságtól. Az egyik példa Szlovákia lehet, ahol az IMF idén 3,2, jövőre 3,6 százalékos GDP-növekedéssel számol. Ezt a várakozást az elmúlt fél év tapasztalatai alapozzák meg. A gazdaság határozott bővülése nyomán az új hitelek iránti kereslet 83 százalékkal ugrott meg a szeptemberrel zárult hat hónapban, miközben a kínálat stagnált.

Csalóka átlag

Az EIB felmérése párhuzamosan fut az úgynevezett bécsi kezdeményezés nyomán létrejött Deleveraging and Credit Monitor című negyedéves kiadvánnyal. Az osztrák fővárosban a pénzügyi válság idején megkötött megállapodás értelmében a régióban erős érdekeltségekkel rendelkező nyugati bankok vállalták, hogy nem vonják ki tőkéjüket itteni leányvállalataikból. Ezzel erősítik a feltörekvő Európa pénzügyi stabilitását.

A Credit Monitor friss száma szerint az anyabankok idén újra elkezdték bővíteni leányaik tőkéjét. A második negyedévben 0,1 százalékkal bővültek a Kelet-Közép-Európába pumpált befektetéseik. Az átlag azonban csalóka: ha figyelembe vesszük Oroszországot és Törökországot - amelyek nem szerepelnek az EIB felmérésében és a bécsi kezdeményezés hatókörében -, akkor 0,3 százalékos csökkenést kapunk. Azaz ezek tőkekiáramlása negatívvá teszi az átlagot.

Hasítók és lemaradók

Ami azt illeti valójában csak hat országban növelték leányaik tőkéjét a külföldi tulajdonú bankok. Ezek: Bosznia-Hercegovina, Észtország, Csehország, Lengyelország, Macedónia, Moldova. A legtöbb pénz Csehországba és Lengyelországba jutott. A következő időszakban a csehek reménykedhetnek a pozitív folytatásban, míg Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Szerbia és Ukrajna esetén halvány esélyeket vagy akár romló helyzetet jelez előre az EIB.

Biztató hír, hogy a megkérdezett nemzetközi bankcsoportok több mint fele azt nyilatkozta a felmérés készítőinek, hogy bővíteni akarja tevékenységét a régióban. Ez arra utal, hogy a javulás némi lendületet vehet.