Állami támogatás nélkül aligha megy

Bár a lengyel, az orosz és az ukrán filmgyártás egy­aránt számíthat a lelkes hazai közönségre, a jegyárbevételből nem lennének képesek fennmaradni.
Barabás T. János, 2012. augusztus 6. hétfő, 11:47
Fotó: Napi.hu

Komoly vihar dúl a lengyel filmiparban, miután az alkotók úgy látják, a tavaly elfogadott törvénymódosítás miatt kevesebb támogatásban részesül a gyártás, így kevesebb film készülhet az utóbbi évek harmincas átlagához képest. Ellenzik a filmstúdiók tervezett centralizálását is, ami a kisebb, újabb stúdiók halálát jelentheti. Egyenlő esélyeket követelnek a nagy öregekkel, amelyeknek az állami támogatások mintegy fele jutott tavaly.

A változások a rendszerváltással kezdődtek, amikor sorra zártak be neves stúdiók is, ennek betetőzése volt a 2005-ös filmtörvény, amelynek nyomán bezártak vagy megéltek a piacból. Erre öt évet adott a törvény, amit aztán 2012 végéig meghosszabbítottak. A módosítással arra is lehetőséget nyitottak, hogy egyes alkotói közösségek az államkincstár részvénytársaságává alakuljanak, sőt állami kulturális intézetté válhatnak. Az utóbbi esetben nem mehetnek csődbe, azonban érvényesek rájuk a közbeszerzési szabályok, vezetőik fizetéséről a miniszter dönt, akinek joga van ellenőrizni az "intézet" munkáját. Az alkotók aggódnak, mert nem tudják, hogy ez milyen hatással lesz a stúdiók szabadságára és a működésükre. Ennek ellenére így menekült meg idén több stúdió, három intézetté alakulva, három pedig az államkincstár részvénytársasága lett. Az intézetté válás ugyanakkor komoly lehetőséget nyújthat azoknak a fiataloknak, akik hiába keresik meg ötleteikkel a magántulajdonban lévő stúdiókat, vagyis a művészfilmek kockázatát ezzel az állam átvállalná − írta a Gazeta Wyborcza. A filmek dotációját a lengyel filmművészeti intézet (PISF) osztja szét, idén összesen 88,5 millió zlotyt, több mint 6 milliárd forintot. Ebben az évben eddig közel 60 kérelem futott be az intézethez. Az átlagos támogatás 3 millió zloty, több mint 200 millió forint, de különleges esetekben elérheti a film költségvetésének 70 százalékát is.

Oroszországban ugyan virágzanak a különböző filmstúdiók, de a helyzetet jól tükrözi, a híres Moszfilm, amely a szovjet időkben az évi több mint háromezrével szemben manapság százzal kénytelen beérni. Vlagyimir Putyin elnök szívügye a hazai filmgyártás támogatása, tavaly − még miniszterelnökként − 4,3 milliárd rubelt (130 millió dollár) juttatott erre a célra. Ilja Bahurin Moszkva közelében létrehozta az ország legkorszerűbb és Kelet-Európa legnagyobb filmstúdióját, az elsőt, amely háromdimenziós filmeket is képes készíteni. A projektre az állami VTB bank tíz évre 89 millió dollár kölcsönt adott − írta a The Moscow Times −, de a fejlesztés következő szakaszához még 120 millióra van szükség. A szuperstúdióban eddig egyetlen játékfilm készült, amely nem éppen elfogulatlan képet ad az orosz−grúz háborúról, viszont ennek fejében a költségek 90 százalékát az állam fedezte. A filmgyártók azt szeretnék, ha tevékenységükhöz adókedvezményeket is kapnának.

HOZZÁSZÓLÁSOK