Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

- Magyarországon milyen beruházási terveik vannak?

- Európa nagyon fontos számunkra, igen hosszú távú terveink vannak, nem a rövid távú haszon maximalizálására törekszünk. Itt jelenleg 7,7 ezer munkavállalónk van, a következő öt évben 5,5 ezer fős bővítést tervezünk, azaz évente több mint ezer fővel nőhet a létszám, ami közvetett módon 6,7 ezer munkahely teremtéséhez járul hozzá. A Magyarországon található európai ellátási központ a Huawei második legnagyobb ilyen központja, ami egyben a legnagyobb Kínán kívüli ilyen tevékenységünket is jelenti. A budapesti létszám meghaladja a 300 főt, a pátyi és komáromi üzemünkben, valamint a biatorbágyi logisztikai központban összesen több mint kétezren dolgoznak. Ez a központ 55 országot szolgál ki, a külkereskedelmi forgalmának volumene pedig a tavalyi 2,5 milliárd dollár után az idén elérheti a 2,7, jövőre pedig a 3 milliárd dollárt. Jelenleg e tevékenységünk mellett nem tervezünk más beruházásokat Magyarországon. (Zou Zhilei illetve a Huawei nem kívánta kommentálni azt, hogy a társaság rendszerszállítóként részt vesz az elsősorban kormányzati célú távközlési igényeket kiszolgáló új mobilhálózat kiépítésében, amelyről az MVM Net Zrt. közbeszerzési eljárás mellőzésével döntött. A szerk.)

- Mi a véleménye azokról az aggodalmakról, amelyek szerint a Huaweijel történő állami együttműködés, hálózatépítés biztonsági szempontból kockázatot jelent, mert a cég mögött a kínai hadsereget és a kormányt sejtik?

- Igen régi témáról van szó. Világszerte több mint száz kormánnyal, valamint több mint 400 távközlési szolgáltatóval működünk együtt, sok európai állammal vannak kiváló kapcsolataink és igen eredményes az európai tevékenységünk is. Mindezt lehetetlen lett volna elérnünk, ha bármikor bármilyen biztonsági probléma felmerült volna.

- Merre halad az iparág, melyek a meghatározó trendek?

- Már most is szinte minden negyedévre, hónapra jut egy fúzió a távközlési szolgáltatók között, ami a szolgáltatók számának csökkenését hozza magával és ez a trend a jövőben is kitart. Ahogyan ugyanis ezek a cégek egyre érettebbé válnak és egyre csökken az árbevétel-növekedési ütemük, számukra a legvalószínűbb utat a versenytársak felvásárlása és a fúziók (M&A) jelentik, így ezek az ügyletek mind gyakoribbá válnak a következő 5-10 évben.

Szintén fontos trend a fix-mobil konvergencia (fmc), vagyis az, hogy a mobilszereplők mindinkább belépnek a vezetékes telefon és internet piacára, illetve vezetékes szolgáltatók is mobil szolgáltatásokat igyekeznek nyújtani. Most azt látjuk, hogy miután a frekvenciák mind drágábbak, a fogyasztók pedig mind több videótartalomra tartanak igényt, ami nagyobb sávszélességet igényel, a vezetékes szélessávú szolgáltatás egyre fontosabbá válik. Ez a folyamat magyarázza, hogy Európából mind több olyan híradás lát napvilágot, hogy egy mobilszolgáltató vezetékes szolgáltatót vásárol fel, vagy fordítva, egy vezetékes szolgáltató vesz meg egy mobilcéget. Mindez szintén az fmc-trendet demonstrálja. Megjegyzendő, hogy ha a videótartalmakról beszélünk, az nem csak a szórakozást jelenti, hanem üzleti, ipari alkalmazásokat is, elég csak a telekonferenciákra, vagy az okos városok, a közbiztonsági és közösségi közlekedési rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó videóigényekre gondolni.

Szintén fontos trend a dolgok internete (internet of things) és a gépek közötti (machine to machine, m2m) kommunikáció. Jelenleg a kommunikáció inkább emberek, személyek közötti, de a jövő mindinkább a gépek közötti, illetve az emberek és a gépek közötti kommunikációról szól majd. Úgy véljük, hogy azok a kutatói előrejelzések, amelyek szerint az ilyen kapcsolatok száma 50-100 milliárdra prognosztizálható, túlzottan konzervatívok, jócskán alulbecslik a lehetőségeket, hiszen a jövőben például akár a cipőink, ruháink, viselhető eszközeink is kapcsolódhatnak akár egymáshoz, akár az otthoni eszközeinkhez. Mindent összevetve óriási technológiai változásokra számítunk - 5-10 évvel ezelőtt sem tudtuk volna elképzelni a mai eszközöket.

- Ez hogyan érinti az üzleti modelleket?

- E szcenáriók megvalósítása óriási befektetést igényel: a Huawei évente árbevételének jóval több mint 10 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre (k+f), tavaly 6,6 milliárd dollárt költöttünk erre, az idén pedig több mint hétmilliárdot.

A múltban a telekomcégek bevétele közvetlenül a hangforgalomtól függött, ám ma, amikor minden az adatforgalomról szól, nincs ilyen direkt összefüggés, hiszen jelen vannak a piacon olyan szereplők, mint például az over the top (ott) szolgáltatók, vagyis a távközlési vállalatoktól független cégek, amelyek audió-, videó- vagy egyéb médiatartalmat kínálnak az interneten keresztül. (Ilyen ott-vendor például az online videó- és főleg sorozatepizód-tékaként működő Hulu, vagy az sms-eknek konkurenciát teremtő különböző csevegőalkalmazások üzemeltetőinek sora. A szerk.)

Véleményem szerint a szolgáltatóknak elsősorban a hálózatukra kell koncentrálniuk, az üzleti modelljüknek különbözniük kell az ott-vendorok üzleti modelljétől, mégpedig azért, mert velük szemben jelentős eszközállománnyal rendelkeznek - igaz, ez egyben magasabb költségszintet is jelent. Ma mind az OTT-vendorok, mind az internetszolgáltatók kínálhatnak videótartalmakat, de utóbbiak azzal, hogy kihasználják, hogy "közel vannak a csőhöz", vagyis a saját vezetékes szélessávú hálózatukhoz, hatékonyabban, megbízhatóbban nyújthatnak nagy felbontású, 4K tartalmakat, a felhasználók pedig készek fizetni a jobb élményért, főleg az olyan igen fejlett piacokon, mint Kína, Dél-Korea. Szintén nagy potenciált látunk a távközlési szolgáltatók számára az m2m-piacon.