Hétmillió ember lakóhelyének közelében trükköztek az atomerőművel

Most nem az oroszok, nem az amerikaiak, de még csak nem is a magyarok voltak azok, akik vétettek az atomenergia-termelésre vonatkozó szabályok ellen, hanem a belgák. Az Európai Unió Bírósága (EB) úgy döntött, hogy két reaktor üzemidő-hosszabbítását a belgák úgy adták ki, hogy az ehhez megkövetelt előzetes környezeti hatásvizsgálatokat nem végezték el.
Szabó M. István, 2019. július 29. hétfő, 12:05
Fotó: Wikipedia

A Doel 1 és a Doel 2 atomerőművek élettartamát meghosszabbító belga törvényt a megkövetelt előzetes környezeti hatásvizsgálatok elvégzése nélkül fogadták el - olvasható az EB mai ítéletében. A probléma és a kialakult helyzet megértéséhez azonban vissza kell menni a történet elejére:

Az antwerpeni kikötőben műküdő Doel erőmű, mely 1975 óta kettő, 1985 óta négy reaktorral működik, és a közel 3000 MW teljesítményével a belga energiatermelői mixben 15 százalékot tudott magáénak, 2015-ben válaszút elé ért. Az 1-es és 2-es blokkja éppen belecsúszott abba a jogszabály azerint 2015-től aktivált idősávba, melyet a belga törvények a kiöregedő atomerőműveiket leszereljésére kijelöltek. A 2003-ban elfogadott regula szerint Belgium úgy döntött, hogy 2025-ig leszereli az atomerőműveit, és ezt követően már nukláeris erőművek nélkül is megoldja a villamos energia igényének kielégítését.

Ezzel azonban éppen 2015-ben akadt egy kis probléma.

A Schelde folyónál, Antwerpen és a holland határ közelében élő 7 millió ember közvetlen szomszédságában álló Doel 1. az előzetes döntések alapján 2015. februárjában "bezárt" (menetrend szerint, 40 év szolgálatot követően befejezte a villamosenergia-termelést), és a nyugdíjazását várta az év végén a 2. blokk is. Ám a nyár közepén a belga kormány mégis inkább úgy döntött, hogy tíz évvel meghosszabbítja a Doel 1 termelői jogosítványán az időbélyegzőt, és ugyancsak tíz évvel elhalasztja a Doel 2 leállítását.

Mindehhez törvényt is alkottak, és a maguk, illetve a kétkedők megnyugatatása érdekében 700 millió eurós ráncfelvarrást irányoztak elő a blokkokon. A facelift korszerűsítést, és a biztonsági szabályok nagyobb tiszteletben tartását célozta. Két belga környezetvédő egyesület (Inter-Environnement Wallonie, Bond Beter Leefmilieu Vlaanderen) azonban ezt a lépést megtámadta, és bíróságra vitte az ügyet, ahol kérték az ezt a kormánylépést lehetővé tevő törvény megsemmisítését. Az ügy végül Belgiumban az alkotmánybíróságig  (Cour constitutionnel) jutott, a vád pedig többek közt az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi Egyezményre és a környezeti ügyekben a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről szóló Aarhusi Egyezményre hivatkozva került a testület elé. A Cour constitutionnel azonban nem mert vagy tudott dönteni az ügyben, ezért inkább a vonatkozó eu-s irányelvek értelemzését kérte az EB-től.

Gyakorlatilag azt a kérdést tették fel, hogy valóban le kell-e folytatni környezeti hatásvizsgálatot az atomerőművek által megvalósított ipari villamosenergiatermelés időszakának meghosszabbítására vonatkozó törvény elfogadásához. Az Európai Bíróság mai ítéletében rendet tett az ügyben. Először is megállapította, hogy a Doel 1-et és Doel 2-t érintő projektet úgy kell tekinteni, mint ami "a környezetre gyakorolt hatásokat érintő kockázatok tekintetében hasonló jelentőségű, mint az említett erőművek eredeti üzembe helyezése". Ebből az következik, hogy kötelező az irányelvekben előírt környezeti hatásvizsgálatot elvégezni. ráadásul, mivel a Doel 1 és a Doel 2 a belga-holland határ közelében működik, az ilyen projektet a határokon átterjedő hatásokra vonatkozó vizsgálati eljárásnak is alá kell vetni.

Mindezt az EB szerint még az erőművek élettartamát meghosszabbító törvény elfogadása előtt el kell(ett volna) végezni - függetlenül attól, hogy az egyik erőmű esetében az újraindításához szükséges közigazgatási engedély elfogadása is szükséges volt. A Bírósági írtélet szerint mindezek alól mentességet csak az jelenthetne, ha "a tagállam bizonyítja, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságát érintő veszély észszerűen valószínű, és e projekt sürgős jellegű, ami alapján igazolható az ilyen vizsgálat elmaradása, feltéve, hogy tiszteletben tartják az említett irányelvben előírt kötelezettségeket". Márpedig ez ebben az esetben nem teljesült.

A belga alkotmánybíróságnak azonban az EB szerint lehetősége van úgy is dönteni, hogy az irányelvben előírt hatásvizsgálati kötelezettségek teljesítését a projekt végrehajtása után végezzék el. Ezzel azonban két feltétellnek is teljesülnie kell. Egyrészt: nem vonhatják ki magukat az uniós jog szabályai alól (vagyis: a környezetvédők által felhozott fórumokon minden egyeztetésnek végig kell mennie); másrészt: a szabályossá tétel hatásvizsgálatát a projket végrehajtása óta jelentkezett környezeti hatásokat is figyelembe véve kell lefolytatni.

Egy másik belga atomerőmű, a Tihange mellett található termelőegység körül tavaly ősszel kialakult helyzet - melynek megoldásaként végül a 2-es reaktort leállították, majd a 3-as újra sem indították - mindenesetre azt valószínűsíti, hogy a Doel menedzsmentje nem néz könnyű hónapok elé.

HOZZÁSZÓLÁSOK