A DW.com jelentette először, hogy a berlini kormányzat lezárta a tárgyalásokat a német nukleáris iparral, és megállapodtak abban, hogy az atomerőművek üzemeltetői 2,428 milliárd eurót (915 milliárd forintot) kapnak - azon veszteségeik kompenzálásaként, hogy Németországban a jövő év végéig leáll minden atomerőmű. Németországban megszűnik a nukleáris energiatermelés, az érintett cégek pedig e "lelépési pénz" fejében visszavonják a kereseteiket a bíróságokon, és véget ér az évek óta húzódó pereskedés.

A német kormány 2011 márciusában, a fukusimai atomkatasztrófát követően jelentette be az atomenergia használatának befejezését. Erre alig néhány hónappal azt követően került sor, hogy Angela Merkel kormánya új megállapodásra jutott az atomenergia-üzemeltetőkkel, és ígéretet tett arra, hogy meghosszabbíthatják a működési engedélyeiket. Merkel a japán nukleáris katasztrófa és a német választók nyomására írta felül az akkori friss megállapodást, és kijelölte a végórát a nukleáris ipar számára: 2022-t.

QP | Quality Placement

A most elfogadott ellentételezési megállapodás értelmében az RWE, a Vattenfall, az Eon / PreussenElektra és az EnBW atomenergia-szolgáltatók akkor jutnak majd a 2,428 milliárd eurós kárpótlási összeghez, ha a 2011 óta indított kereseteiket visszavonják, és vállalják, hogy a jövőben sem vitatják a német állam ide vonatkozó energetikai döntését. (Ezek közül a legnagyobb horderejű per a Vattenfall által indított, nemzetközi választottbírósági eljárás, melyet a német cég a Németországi Szövetségi Köztársaság ellen indított a washingtoni Nemzetközi Beruházási Vitarendezési Központban.)

A Szövetségi Alkotmánybíróság korábban egy 2016-os, majd egy tavalyi határozatában is kimondta, hogy az efféle kompenzáció alapja az lehet, hogy a japán atomkatasztrófa után Németországban felgyorsították az atomenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó terveket. A kormány és az atomerőmű üzemeltetői azonban hosszú ideig nem tudtak megállapodásra jutni a kártérítés összegéről - áll a környezetvédelmi, a pénzügyi és a gazdasági minisztérium által kiadott közös nyilatkozatban.

Bezárás: 2022 végére

Az idei évet úgy kezdte meg a németországi energiaipar, hogy abban összesen hat működő nukleáris reaktor szerepelt. A nukleáris ipart globális sznten monitorozó World Nuclear Industry Status Report (WNISR) adatai szerint további hat reaktor építését vetették el a németek, és 30 atomerőművi egységet pedig már leállítottak.

A német energiaátmenet (Energiewende) forgatókönyve a nukleáris erőművek kivonásáról úgy rendelkezett Fukusima után, hogy az akkor még működő 17 reaktorból nyolcat azonnal és végleg lekapcsolt és leállított, a többit pedig fokozatosan, 2022 végéig ígérte. A fukusimai tragédiáig a nukleáris lobbinak inkább engedő, és az ez ellen felszólalókkal, de a tüntetőkkel sem igen foglalkozó Merkel meghátrálása, és visszakozása az eredetileg is 2022-re datált határidőhöz mérföldkőnek számít. Abban az értelemben is, hogy a 2011-ben kieső nyolc reaktorblokk önmagában az energiamix egy tizedét jelentette - és ezt sikerült a német rendszernek ellátási zavarok nélkül is megoldania.

Angela Merkel német kancellár bejelenti a radikális visszafordulást a német kormány nukleáris energiapolitikájában (Berlin, 2011 március 15.)
Kép: (fotó: Getty Images)

Érdemes felidézni, hogy a Siemens, mely a német atomipar egyik fellegvárának számított - s mely cégnek a Paksi Atomerőmű nagyrészt köszönheti, hogy a rendszerváltás körüli években a vezérlés és termelésoptimalizálás korszerűsítésével túl tudtak lépni az eredeti orosz konstrukción - a fukusimai események hatására vont ki minden tőkét és knowhowt a nukleáris iparból. Annak ellenére, hogy már élő megállapodása volt a Roszatommal arra, hogy a következő két évtizedben több tucat oroszoroszági atomerőmű korszerűsítési és építési projektjébe is beszáll. Az így felszabadított energiákat és tudást csatornázta át a cég a szélenergiába, illetve a kogenerációs erőművekbe, az erőművezérlésbe, az energiaátviteli megoldásokba stb. Ennek eredménye, hogy a Siemens néhány éven belül a világ egyik legnagyobb szárazföldi és tengeri szélerőmű gyártó és üzemeltető cégévé válhatott.

A 2011-ben azonnali bezárásra nem ítélt német atomerőművekkel volt azonban egy "kis" probléma. Az, hogy 2011. márciusa előtt nem sokkal írták alá azokat a hosszú távú megállapodásokat, amelyek alapján az érintett cégek valami egészen más végkifejletre számítottak. A 2022-es céldátum mindent teljesen felülírt, hiszen az RWE a Gundremmingen C erőművel például 2030-ig tervezett, de az Emsland erőművel - ahogyan az E.On az Emsland erőművel: - 2035-ig, az EnBW a Neckarwestheim 2 blokkal pedig 2036-ig számolt. E szerződések széttépése nem maradhatott következmények nélkül: az engedéllyel rendelkező üzemeltetők bírósághoz fordultak. Összesen mintegy 30 per indult, melyben úgy 20 milliárd eurónyi kompenzációt követeltek az államtól. Ennek tett most a kormány pontot a végére azzal, hogy 2,428 milliárd eurót hajlandó kifizetni.

A jelenleg még működő, összesen több mint 8 GW teljesítményű atomerőművi egységek átlagéletkora 34,1 év. A német villamos energia termelési mixben a német energiahivatal (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft, BDEW) adatai szerint 2020-ban ezzel az aktív reaktorok 11,4 százalékos "tortaszeletet" biztosítottak a maguk számára. A szélenergia azonban már 22,6 százalékig, a napenergia pedig 8,9 százalékig jutott. Sőt: már egy éve, hogy Merkel az Energiewende utolsó hiányzó láncszemének rendszerbe illesztését is kijelölte.

Brüsszelé az utolsó szó

A március 5-én bejelentett megállapodásról - mely így a fukusimai tragédia 10 éves évfordulója előtt megszületett - a német nyelvű PV Magazine részleteket is megtudott. Az is, hogy a pénzből a Vattenfall kapja a legnagyobb szeletet (1,425 milliárd euró), de jól jár az RWE is (880 millió euró), míg az EnBW (80 millió euró) és az Eon / Preussen Elektra (42,5 millió euró) ennél lényegesen kevesebbel kell, hogy beérje.
A nagy különbség magyarázata, hogy az RWE és a Vattenfall esetében az idő előtti leállítás miatt kieső termelést is kompenzálja a lelépési pénz, míg EnBW, illetve az Eon/Preussen Elektra esetében már csak olyan tételek kerültek az elszámolási lapra, amely beruházások a futamidő-hosszabbítások 2011-es visszavonása miatt nem voltak végrehajthatók.

A most megkötött szerződést Merkel kormánya - tájékoztatás céljából - a Bundestaghoz is benyújtja, és annak iparági-energetikai-energiapolitikai következményeit végleges rendelettel beépítik majd a német atomenergia-törvény módosításába. A kifizetés módja és az összeg méretei miatt azonban a megállapodások véglegessé váláshoz (az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok alapján) az Európai Bizottságának is rá kell majd bólintania minderre.