Az idén dönthet a román kormány a verespataki bányatervről

A verespataki színesfémbányászatban érdekelt kanadai–román vegyesvállalat nemrég megkapta a területrendezési terv környezetvédelmi engedélyét, és abban bízik, hogy még ebben az évben engedélyezik a teljes bányaprojektet – mondta csütörtökön Szentesy Cecília, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) műszaki igazgatója a magyar sajtó számára rendezett kolozsvári megbeszélésen.
MTI-Eco, 2011. május 13. péntek, 11:13

Az erdélyi Krónika és a kolozsvári Szabadság erről szóló pénteki beszámolója szerint a társaság illetékese elmondta: amennyiben az Európa legnagyobb külszíni aranybányájának hatástanulmányát elemző román tárcaközi műszaki bizottság pozitívan véleményezi a tervet (a bizottság ajánlást fogalmaz meg a környezetvédelmi minisztérium számára), és ennek alapján a román kormány is zöld utat ad a Fehér megyei településre tervezett kitermelésnek, akkor 2012 tavaszán a cég nekilátna a feldolgozóüzem és a gátak megépítésének, 2014 őszén pedig beindulhatna a több mint 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése. Szentesy Cecília emlékeztetett, hogy a ciántechnológián alapuló bányaterv szerepel Emil Boc kormányának stratégiájában is.

Hasonlóképpen várja a társaság a művelődési minisztérium régészeti mentesítési engedélyeit is a négy érctelep - Kirnyik, Cetate, Zsig és Orla - kitermeléséhez, amelynek kapcsán hét évig pereskedett hazai civil szervezetekkel. Az RMGC összesen húsz évre kapott koncessziót 23 négyzetkilométernyi területre.

Valamennyi helyszínhez régészeti mentesítési bizonylat szükséges, amely felszíni és földalatti munkálatok végzésére jogosít fel. Jelenleg a kirnyiki telepnek nincs meg a földalatti tevékenységekre irányuló engedélye, ezt ugyanis az RMGC korábban megszerezte, de per nyomán érvényét veszítette, így újabb, a bíróság ajánlataival kiegészített dokumentációt nyújtottak be a kulturális minisztériumhoz - magyarázta Szentesy Cecília. Az Orlán a kitermelés csak a terv 9-ik évében indulna meg, így itt még nem is kezdeményeztek régészeti kutatásokat.

Az RMGC tízmillió dolláros támogatással járult hozzá mindeddig a 2001-ben indított, Alburnus Maior Országos Kutatási Programhoz, amelynek keretében 13 régészeti pontot, többek között két római középítményt, négy kegyhelyet, sírhelyeket, egy római korból származtatható 7 kilométeren húzódó tárnarendszert, és 133 kilométer hosszú középkori és modern korból származó járatot, illetve a víz elszivattyúzására hivatott, római kori mechanizmus részeit tárták fel.

A jellegzetes, trapéz alakú, mintegy 300 méteren elnyúló úgynevezett Katalin-tárna kutatási munkálatai jelenleg is zajlanak, a jövőben látogatható lesz. A Kirnyik mélyében húzódó római kori tárnák azonban eltűnnek a bányászat során. Ezeket néhány méteres szakaszokon későbbi kitermelések aknái szelik át, így nem is volnának hasznosíthatók - mondta Szentesy Cecília.

A műszaki igazgató beszámolója szerint az RMGC egy német cég közreműködésével két hónapon belül hozzálát a régi állami bánya lezáratlan tárnáiból rendszeresen szivárgó - az Aranyos folyó élővilágát 45 kilométer hosszan teljesen kipusztító - vörös színű, nehézfémeket tartalmazó savas víz kitisztításához. A társaság különben az idén kétszáz új munkahelyet létesített Verespatakon, így alkalmazottainak száma 450-re rúg, többek között az ő közreműködésükkel folytatnak felújítási munkálatokat a település 160 épületén.

A 2010 februárjában átadott, bányászati múzeumot is magába foglaló, első teljesen restaurált verespataki házat egy év alatt tízezer turista látogatta. Jelenleg a volt polgármesteri hivatal és az egykori iskola felújítása zajlik, illetve a védett zóna mintegy 160 ingatlanának állagmegőrzésén tevékenykednek.

HOZZÁSZÓLÁSOK