A "bankadó terén nem lesz megállapodás a Húszak között, ez már tény" - jelentette ki Berlusconi olasz kormányfő szombaton újságírók előtt, néhány órával a csúcstalálkozó kezdetét megelőzően.

"Annak alapján, amit megtudtam a tárgyalók előkészítő munkájából, negatív döntésre kell számítanunk" - mondta Angela Merkel német kancellár, megerősítve, hogy Nicolas Sarkozy francia elnöknél is szorgalmazta a bankadó bevezetését.

"Sajnos, a Húszak között nincs konszenzus sem a bankadóról, sem a pénzügyi tranzakciókat terhelő adóról" - mondta a német kancellár.

A G20 ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy az adót támogató országok azt bevezessék - mondta egy magas rangú kanadai illetékes, amelynek országa a G20-csúcs házigazdája.

"David Cameron brit kormányfő, Merkel asszony és én magam olyan keretszabályozásról döntöttünk, amely lehetővé teszi a banki tevékenységek megadóztatását, és bárhogyan döntsenek is a partnereink, meg fogjuk valósítani" - mondta Nicolas Sarkozy.

Azok az országok, amelyeknek nincs szükségük az adófizetőik pénzére, vagy amelyeknek a bankjai nem mentek csődbe, nem szándékoznak bankadót bevezetni - mondta Dimitri Soulas, Stepher Harper kanadai kormányfő szóvivője Kanada helyzetére utalva.

A G20 2009. októberi pittsburghi csúcstalálkozóján javaslatokat kért a Nemzetközi Valutaalaptól, de már abban is megosztott, hogy hasznos-e egy ilyen adó, és hogyan vegyen részt a pénzügyi szektor "igazságosan és nagymértékben" az állam bankmentő intézkedéseiben, ami a bankadó eredeti célja volt.

Wayne Swan ausztrál miniszterelnök-helyettes szombaton hangsúlyozta, hogy Ausztráliának nincsen szüksége ilyen adóra. "Az igazság valószínűleg az, hogy egyesek azért találták ki ezt az adót, mert némi pénzhez akarnak jutni" - tette hozzá, Franciaországra és Nagy-Britanniára utalva.

Brazília, Oroszország, India és Kína, valamint a házigazda Kanada nem tartja szükségesnek a bankadó bevezetését.

Az eredetileg a bankadó bevezetését szorgalmazók között szereplő Egyesült Államok régóta hallgat a témáról. A kongresszus, amelynek az adónem bevezetéséről dönteni kell, a nyárra tervezi róla a vitát a 2010/11. évi költségvetés tárgyalásakor.

A Bázel III-at sem egyszerre vezetik be


A Bázel III. néven ismert új banki szabályozásról viszont a Reuters szombaton arról tudósított egy, a hírügynökség rendelkezésére bocsátott közleménytervezet szerint, hogy egyes G20-országok gyorsabban kívánják azt bevezetni.

A húsz fejlett és fejlődő országok csúcstalálkozójának vezetői a tervek szerint novemberben fogadják el Bázel III néven emlegetett, tervezett új keretszabályokat. Ezek többek között magasabb sajáttőke-hányadot és likviditási tartalékokat írnának elő.

Az életbe léptetés eredetileg tervezett időpontja 2012 vége volt, de a közleménytervezet szerint a bevezetés időben differenciált lesz.