Nouriel Roubini nem ért egyet azzal a nézettel, hogy az új amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner nem tudja mit tesz. Szerinte Geithner nagyon is okos, csak sokat kockáztat, s jó játékoshoz méltón kivár. A New York-i Fed volt elnöke arra vár, hogy a helyzet olyan rosszra forduljon, amikor már nincs más út, mint a bankok államosítása.

Az összes eddig felvázolt bankmentő lehetőség Roubini szerint zsákutca, azonban a helyzet még nem érett meg a jó megoldásra - írja a Businessinsider.com. Az államosítás kivételével - amely azt jelentené, hogy a jelenlegi részvényesek és a bankokkal szemben nem garantált követelések tulajdonosai elveszítenék tőkéjüket - azonban az összes megoldás rossz - vélekedik a szakember.

A három eddig kormányzati részről felvetett megoldás a következő:

- Rossz „toxikus" eszközök egy állami rossz bankba gyűjtése, ezzel a bankok tőkehelyzetének helyreállítása

- Állami-privát alap, és a magánbefektetők ösztönzése a rossznak vélt eszközök megvásárlására, állami garanciával

- Államilag garantálni a bankok rossz eszközeit, így feltőkésíteni azokat

- A bankok államosítása, rendbetétele és reprivatizálása


Sok szakértővel egyetértve Roubini szerint az első három megoldással soha ki nem tisztuló mérlegű zombi bankokat hozna létre a rendszer, amelyek hasonlóan Japánhoz a gazdaság elnyúló stagnálását és a hitelezési tevékenység fagyott állapotban maradását eredményezhetné, hosszú gazdasági pangást előidézve. Ráadásul az adófizetők pénzét nem tudnák hatékonyan elkölteni egy ilyen, vagy ehhez hasonló forgatókönyv alkalmazása esetén.

Az elmúlt évek megmentő felvásárlásai (Bear Stearns, WaMu stb.) nem voltak mások, mint zombi bankok megvételei zombi bankok által. Ezek a vételek olyanok, mintha két részeg egymást próbálná talpra állítani - vélekedett Roubini. A professzor szerint hajtotta a szereplőket a szükség, elég nagyra nőjenek ahhoz, hogy a kormány ne hagyja őket bedőlni.

Ezt Roubini szerint Geithner is tudja, s azzal is tisztában van, hogy az amerikai bankrendszer gyakorlatilag inszolvens, azaz fizetésképtelen.

Az Egyesült Államok pénzintézeteinek mérlegeiben továbbra is túl nagy a valóságban a még nem leírt rossz eszközök aránya; ha ezeket egycsapásra írnák le a bankok, negatív lenne a rendszer saját tőkéje. Roubini szerint a Citi és a Bank of America már most az inszolvencia határán vergődik, azonban a JP Morgan és a Wells Fargo még nem érte el ezt a szintet.


Azonban ha az amerikai kormányzat most venné gondnokság alá a Citit és a Bank of America-t, akkor azzal a JP Morgan és a Wells Fargo megrohanását is kockáztatná a befektetők részéről. Ekkor azzal vádolhatnák az Obama adminisztrációt, hogy előidézte az amerikai bankrendszer összeomlását.

Így Geithner előrukkolt egy tervvel, ami arra alapoz, hogy a piac megnyugszik, a gazdaság esetleg fordul, és a toxikus eszközök veszítenek mérgezőségükből. A pénzügyminiszter pedig remélheti, hogy szép lassan helyreáll a rend a bankszektorban is. Ha nem, az 6-12 hónapon belül kiderül, s a piac elvégzi lassan a piszkos munkát a JP Morgannal, a Wells Fargoval és számos más pénzintézettel is, s ekkor jöhet az államosítás. A kivárásos taktika alkalmazása esetén szó nem érheti a Fehér Ház elejét, hiszen végső soron nem a kormány okozná a kötvényesek, részvényesek veszteségeit.


Ezzel a megoldással Roubini szerint a kormány óriási kockázatot fut, azt reszkírozza ugyanis, hogy a V, vagy inkább U alakú recesszió L alakú depresszióvá nyúlik a sürgős intézkedések elhalasztása miatt.