Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Bár pénteken 22,30 százalékos bukással 2 dollár alatt, 18 éves mélypontján zárt a Citigroup a Wall Streeten, hétfőn újra 10 százalék fölötti emelkedést mutatott a 2,15 dolláros árfolyamon forgó bankrészvény. A piacnyitást követő rallyt akár a befektetői hangulat fordultának is vélhetnénk, ám a Citigroup papírja továbbra is roppant olcsónak tűnik egy pár hónapos távlatban. November elején, az októberi pánikot követően még épp 15 dollár alatt járt az árfolyam, január elején azonban már 8 dollár alatt cserélt gazdát a papír a New York-i parketten.

Az emelkedést a Wall Street Journal értesülése indította meg, miszerint a Citi vezetői az Egyesült Államok kormányának képviselőivel tárgyalnak a tavaly év végi kormányzati tőkeemelés során az államnak juttatott osztalékelsőbbségi részvények törzsrészvénnyé átalakításáról. Korábban a Napi Online is beszámolt arról, hogy az amerikai kormány jelentős (125 milliárd dolláros) tőkeinjekciót hajtott végre kilenc tengerentúli nagybanknál, melyért cserébe osztalékelsőbbségi részvényeket kapott (a Citigroupban ilyenekkel rendelkezik többek között a szingapúri kormány irányítása alá tartozó befektetési cég, valamint az Abu Dhabi-i és a kuvaiti kormány befektetési szervei is). Három hónap távlatából azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a pénzintézetek tőkehelyzetének megerősítése sem hozta el a várt fordulatot a hitelpiacokon, sőt a befektetői bizalom helyreállításában sem tudott eredményt elérni.

Az Egyesült Államok kormánya arra számít, hogy a két részletben végrehajtott, összesen 45 milliárd dolláros tőkeemelésért cserébe kapott elsőbbségi részvényeit (amely akkor 7,8 százalékos tulajdoni hányadot biztosított az állam számára) mintegy 40 százalékos tulajdonrészt adó törzsrészvény-csomagra válthatja át, miközben a Citi vezetése azért lobbizik, hogy a részvénycsere eredményeként az állam csak a közkézen forgó részvények 25 százalékát kaphassa meg. Érdekes adalék lehet a vitához, hogy a Citi jelenlegi piaci értéke alig több, mint a kormányzattól kapott segély negyede, mintegy 11,6 milliárd dollár.

Bárhogy is végződik a tusa, az biztosnak látszik, hogy a tengerentúli kormányzat nem elégszik meg többé azzal, hogy a háttérből szóljon bele a világ egyik legnagyobb bankjának irányításába, a törzsrészvényért cserébe ugyanis szavazati és jelölési jogokat is kap. Ez sem volna egyedülálló a mostani válság során, hiszen az AIG tavaly őszi államosításakor, ahol az állam 80 százalékos tulajdonrészt szerzett az óriásbiztosítóban rögtön felmerült az osztalékok befagyasztása, valamint a toxikus eszközök korábbinál gyorsabb szanálása, de gyors úton megoldották a vezércserét is.

A szövetségi állam Citigrouppal kapcsolatos terveinél is fontosabb kérdésnek tűnnek azonban a hétvégén kiszivárgott akció következményei. Bár első látásra úgy tűnhet, az állam által várt 40 százalékos részvénypakett továbbra is magánkézben hagyja a Citi többségét, ám az államosítás kérdését a többségi tulajdon egyértelmű megszerzésénél jóval szabadabban kezelik többek között az Egyesült Királyságban is. A brit kormány sorozatos tőkeemelések révén mára a Royal Bank of Scotland 70 százalékát és a Llyods Bank 43 százalékát tartja kezében. Míg az RBS-nél az állami tulajdon többsége szemmel is jól látható, a Llyods esetében némi magyarázatra szorulna, hogy miért vált "köztulajdonban lévő gazdasági szereplővé", valamint az is, hogyan vezették be eszközeinek jelentős hányadát a költségvetés megfelelő rubrikáiba.

Az Obama-kormányzat ugyan kézzel-lábbal tiltakozik a vádak ellen, miszerint megindult az amerikai nagybankok államosítása, ám koránt sem biztos, hogy a jelenleg még biztos lábakon álló Bank of America ajtaján nem kopogtatnak majd a szövetségi kormányzat képviselői, hogy beváltsák ígéretüket, miszerint "egy nap - lehet, hogy az a nap soha nem jön el - majd kérni fogunk Önöktől valamit, addig tekintsék ezt ajándéknak."