A Lufhtansa felügyelőbizottsága visszautasította a német kormány részéről felkínált 9 milliárd eurós mentőcsomagot miután az Európai Bizottság fájdalmas feltételeket támasztott. Cserébe a cégnek le kellett volna mondania a frankfurti és a müncheni repülőtereken meglévő slotjai (le- és felszállási résidői) egy részéről.

A cég vezető testülete szerdán arról döntött, hogy egyelőre elhalasztja az állami segítség elfogadásáról döntő rendkívülik közgyűlés összehívását, még akkor is, ha eközben óránként egymillió eurós veszteséget termel a gépek földön tartása a járvány miatti leállások következtében. Az EU versenyjogi hatóságának kérése megítélésük szerint ugyanis jelentősen gyengítené a Lufthansa bázisának tekintett repterein azok csomópont szerepét, s ennek gazdasági hatásait szerintük még komolyabban meg kellene vizsgálni - írja a Financial Times.

Közben változatlanul számít a cégvezetés a berlini segítségre, ez tűnik jelenleg az egyetlen lehetséges megoldásnak a fizetőképesség fenntartása érdekében. A Lufthansa (amelyhez az Austrian, a Brussels, a Swiss és az Eurowings is tartozik) azután fordult segítségért a német kormányhoz, hogy a koronavírus-járvány miatti lezárások miatt forgalma a szokásos 1 százalékára csökkent.

Miután már sikerült Svájctól egy 1,4 milliárd euró értékű mentőcsomagot kieszközölniük, hétfőn a német kormánnyal is egyezségre jutottak egy összesen 9 milliárd eurós csomagról. Ez tartalmazott volna kedvező feltételű hitelt és állami tulajdonszerzést is 20 százalék erejéig. Ez akár 25 százalékra is nőhetne, ha ellenséges felvásárlást kellene a cégnek meghiúsítania.

A fapados légitársaságok, a lap szerint élükön a Ryanairral eközben állítólag azzal fenyegetőztek, hogy megtámadják az állami segítségnyújtást, ha a a Lufthansa nem  ad fel előjogaiból, amelyeket két fő bázisának számító repterén élvez. A Lufthansa jelenleg a slotok több, mint kétharmadát birtokolja a részben állami tulajdonban lévő frankfurti és müncheni reptéren, s 60 százalékát Bécsben és Zürichben. A slotok egy reptéren egy adott idősávot jelentenek, amikor az adott légitársaság felszállásra és landolásra használhatja a repülőtér fel- és leszállópályáit.

Brüsszel azt kérte, hogy az állami segítségnyújtásért cserébe a Lufthansa ezek egy jelentős részét engedje át versenytársainak, elsősorban fapados légitársaságoknak. A német kormány, köztük Angela Merkel már a hét elején jelezte, hogy kész szembeszállni Brüsszellel a Lufthansa érdekeinek védelme érdekében.

A Brüsszel elleni fellépést meglehetősen széles körben támogatják az ügyben, szövetségi kormányzatai szinttől egészen a szakszervezeti szintig. A félelem ugyanis az, hogy ha túlságosan is teret engednének az olyan fapados légitársaságoknak, mint a Ryanair, az a légi-szektorban dolgozók munkakörülményinek romlásához vezetne.