A hitel nagyságát a román állam és az építtető kockázatvállalásától teszi függővé a bank, de mivel egyetlen pénzintézet nem képes egymaga egy ilyen nagyszabású projektet finanszírozni az is kérdés, hogy az Erstén, illetve a BCR-n kívül milyen más hitelező jelentkezik még a projekt támogatására - mondta Weihs.


A Brassót Cormanic-kal összekötő autópálya építéséről -a pályázat kiírása után közel két évvel - január 18-án írt alá koncessziós szerződést a román állam és a Vinci-Aktor. A megállapodás szerint az 55 kilométeres sztrádát 1,9 milliárd euróból építi meg a francia-görög konzorcium, amit 30 évre kapnának haszonbérbe. Az építkezés tervezett négy éve alatt az áfából befolyó összeg 360 millió euróval gazdagítaná az államkasszát, a magállapodás szerint azonban a pálya üzemeltetését 26 év alatt összesen 4,8 milliárd euróval támogatná Bukarest. 


A sztráda finanszírozását korábban a BRD Group SocGen és az Európai Fejlesztési Bank is fontolgatta, ez utóbbi 500 millió eurót tervezett kölcsönözni Bukarestnek, a végleges döntés azonban mindmáig nem született meg.


Weihs szerint az Erste a szóban forgó autópálya-szakasz mellett további állami projektek finanszírozásában is érdekelt lenne, a következő két-három évben Románia akár egymilliárd eurót is kölcsönözhetne autópályák, repülőterek, hidak vagy kórházak építésére.

Ehhez azonban a román kormány szemléletváltására volna szükség, sok esetben ugyanis a már meghirdetett projektekről kiderül, hogy mindössze ötletként léteznek, a munkálatok elkezdéséig pedig éveket kell várni -állítja Weihs.   


A szakember ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy Romániának drámaian alacsony mértékben sikerült a rendelkezésre álló uniós forrásokból profitálni. Mint mondta: a közlekedési minisztérium mindeddig a 2013-ig lehívható összegek mindössze 2,4 százalékára  tartott igényt, ami kevesebb, mint 32 millió euró.