A brit pénzügyi felügyelet (FSA) és a Barclays néhány napja bejelentette, hogy a bank 290 millió font (csaknem 110 milliárd forint) bírságot fizet. Ennek előzményeként az FSA feltárta, hogy a Barclays befektetési ágazatának kereskedői még a 2008-2009-es pénzügyi válság előtti években manipulálták a globális, illetve az euróövezeti irányadó bankközi kamatlábakat, a Libort és az Euribort. A manipuláció célja a hatósági gyanú szerint az volt, hogy a bank pénzügyi helyzete szilárdabbnak tűnjön. Nem hivatalos értesülések szerint a Barclaysra kirótt büntetés eltörpülhet a bank ellen készülő - főleg amerikai - kártérítési igények mellett, amelyek elérhetik a 70 milliárd fontot (26 ezer milliárd forintot).

Pénzügyi szolgáltatói adatok szerint a Libor 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként; ez a világgazdaság teljes évi GDP-jének több mint az ötszöröse. A Libor közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, és ez átszűrődhet kiskereskedelmi szintre is, hatást gyakorolva például a lakossági jelzálogkamatokra, a hitelkártya-használati díjakra, vagy akár a gépjárműhitelek kamataira.

A Barclays vezetését a botrány kirobbanása óta kemény bírálatok érik a szakmai felügyeletek és a politika részéről. Az ügyben megszólalt David Cameron brit miniszterelnök is, kijelentve: a Barclays egész vállalatvezetésének "súlyos kérdésekre kell válaszolnia". George Osborne brit pénzügyminiszter a londoni alsóházban tartott minapi tájékoztatóján azt mondta: az FSA feltáró vizsgálata "sokkoló vádirat" arról, hogy milyen magatartási kultúra uralkodott el a bankoknál a pénzügyi válság kirobbanása előtt. Ken Clarke igazságügyi miniszter követelte a pénzügyi bűncselekményeket elkövető bankárok bíróság elé állítását.