Az American International Group Inc. 2005-ben a számviteli szabálytalanságokat feltárni hivatott állami és szövetségi vizsgálatok közepette menesztett volt vezére peren kívül 15 millió dollárt fizet azért, hogy ejtsék azokat az ellene felhozott vádakat, amelyek szerint manipulálta a biztosító eredményadatait.

A most 84 éves Maurice Greenberg - aki 38 évig vezette az AIG-t -, valamint a társaság volt pénzügyi vezérigazgatója, Howard Smith több olyan számviteli lépést vezényelt le, amely számottevően kihatott a biztosító által jelentett pénzügyi eredményre - állapította meg az amerikai tőzsdefelügyelet. Smith olcsóbban megússza, mint főnöke, neki csak másfél milllió dollárjába fáj a peren kívüli egyezség.

A fizet, mint a katonatiszt szólás igazsága esetünkben különösképp helytálló, hiszen Greenberg az amerikai hadsereg kapitánya volt, és harcolt a második világháborúban is.


A cégnek jóval többe került az adatok kozmetikázása: 2006-ban csak az került 1,6 milliárd dollárjába, hogy ejtsék a befektetők megvezetéséről szóló vádakat.

Az AIG csak 2005 májusában tette közzé a 2004-es eredményének a cég ellen folyó főügyészi vizsgálat miatt háromszor is elhalasztott korrekcióját. Eszerint a 2004-es nettó nyereség 9,73 milliárd dollár volt, ami 1,32 milliárd dollárral kevesebb az eredetileg megadottnál. A 2004 végi nettó cégértéket 2,26 milliárd dollárral – a teljes cégérték 2,7 százalékával - rontották le.

Egyébként óriási összeget tehetnek zsebre azok a Wall Street-i bankok, illetve ügyvédi irodák, amelyek részt vettek a világ egykoron legnagyobb biztosítótársasága adósságrendezésében, illetve államosításának előkészítésében. A Wall Street Journal (WSJ) számításai szerint összesen egymilliárd dollárt kaphatnak közreműködésükért a New York-i kerületi Fedtől és magától az AIG-től. A Morgan Stanley bank egyedül 250 millió dollárt kasszírozhat – írja a lap pénzintézeti szakértőkre, illetve a Fed adataira hivatkozva. A maradék összeget az eddig bejelentett szolgáltatások díjainak becslése alapján kalkulálták.

A WSJ szerint érdekütközésekhez és etikai problémákhoz vezethet, hogy a kormány kénytelen pénzintézeteket alkalmazni bizonyos szakfeladatok ellátására, miközben ezek a szervezetek állami felügyelet alatt állnak. Az ellentmondásos helyzetet az idézi elő, hogy az AIG 80 százalékban állami tulajdonba került, s ezzel a bankot irányító kormány maga is a pénzügyi szektor szereplőjévé vált. A biztosító talpra állítása egyébként 180 milliárd dollárjába került az adófizetőknek.