Jöhet a negatív kamat a bankokban - lesz nagy meglepetés?

Hiába vált Európa-szerte általánossá a negatív kamatszint, a bankok egyelőre nem merték ezek költségeit áthárítani a magánbetétesekre. Ez azonban hamarosan megváltozhat, ennek első jeleit már tapasztalni Észak-Európában és Svájcban. Ha általánossá válik, a magánszemélyek is fizethetnek a bankoknak azért, hogy hajlandóak legyenek őrizni pénzüket.
Lovas-Romváry András, 2019. augusztus 12. hétfő, 16:44
Fotó: Reuters - képünk illusztráció

Nem tarthat örökké az a kegyelmi állapot, hogy az eurózóna alapkamata a negatív tartományban tanyázik, a bankok privát ügyfeleinek mégsem kell ezek költségeit viseljék- írja a Bloomberg. A skandináv országokban, ahol talán az egyik leghosszabb ideje tart a negatív kamatkörnyezet már vannak jelei, hogy készülődik a változás.

Az összefoglaló szerint ezekben az országokban mostanra alaposan átalakította a bankszektor működését a negatív kamatkörnyezet. A pénzintézetek mostanra sokkal jobban függenek a vagyonkezelési és más jutaléktermelő üzletágaktól, mint a hagyományos betétgyűjtési és hitelezési tevékenységtől. Azonban azzal, hogy a negatív kamatok úgy tűnik, az örökkévalóságig megmaradnak, más változásokra is szükség lehet.

Senki nem mer elsőként lépni

Az, hogy a magánszemélyek betéteire nem alkalmazunk negatív kamatot, azt jelenti, hogy a bankok a terméket bekerülési ára alatt értékesítik. Ez pedig egyre nagyobb kihívást jelent - mondta Ulrik Nodgaard, a Dán Bankárszövetség elnöke a hírügynökségnek. Jesper Berg, a Dán Pénzügyi Felügyelet elnöke szerint a bankok eddig politikai okokból nem hárították át a negatív kamatok költségeit az ügyfelekre. Azonban érdekes lesz nézni, hogy mi lesz, ha ez megtörténik, az ügyfelek elfogadják, vagy inkább a lábukkal szavaznak - tette hozzá.

A bankok eddig mindenesetre nem merészelték kipróbálni. Általános a vélekedés ugyanis, hogy az első, aki lép, az sok ügyfelet fog veszíteni. Ha viszont a bankok koordináltan lépnének, akkor az rögtön kartellvádakra szolgáltatna alapot.

A bankok befektetői azonban nem ennyire türelmesek. Sampo Oyj, a finn befektetőcég vezetése, amely a Nordea Bank részvényeinek 20 százalékát tartja a kezében úgy véli, itt az ideje, hogy a bankok változtassanak a hozzáállásukon. Kari Stadigh, a cég vezetője szerint a negatív kamatok érvényesítése nem feltétlenül rombolná le a lakossági bankolást, az emberek előbb utóbb elfogadnák, hogy fizetniük kell pénzük megőrzéséért.

Forradalmi lehetne a változás

Stadigh szerint ha sikerülne meghonosítania teljesen jogosan alkalmazandó negatív kamatokat a lakossági betétek esetében az eurozónában, akkor az ECB monetáris politikája is egészen más hatékonysággal működne. A negatív kamatok valós hatásukat úgy tudnák a legteljesebb mértékben kifejteni, ha azokat a lakossági betétekre is alkalmaznák, ekkor ugyanis a lakosság tényleg elkezdene fogyasztani és befektetni.

Az mindenesetre nem látszik Dániában, hogy a negatív kamatok komoly inflációs nyomást okozna. Dániában immár hét év van nulla alatt az alapkamat, ennek ellenére a júliusban mért, évek óta legmagasabb fogyasztói áremelkedés nem haladta meg a 3,5 százalékot.

Magyarországon is létezik a negatív betétkamat
Magyarországon a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a betét összegét vissza kell fizetni a betétesnek - ez alapján negatív kamatot nem alkalmazhatnak a hitelintézetek. A nem természetes személyek - például cégek - számára azonban a hitelintézeti törvény 2015. február végi módosítása alapján lehetőségük van nulla százalékos vagy negatív kamatláb kikötésére is.
Ezzel a lehetőséggel a bankok már éltek. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a látra szóló vállalati euróbetétek átlagos kamata 2017 szeptembere óta negatív, most júniusban -0,03 százalékos volt, és az éven belül lekötött euróbetétekre is csupán 0,02 százalékot fizetnek a bankok. A látra szóló vállalati forintbetétek átlagos kamata eddig még egyszer sem csúszott nulla százalék alá. Áprilisban pontosan 0 százalék volt, júniusban 0,01 százalékot fizettek a hitelintézetek.

Van ahol már megtették

A svájci bankok már léptek az ügyben. A UBS Group AG legutóbbi döntése szerint extra díjat számol fel azon ügyfelei részére, akik betétjének értéke meghaladja a félmillió eurót, s ezen felül negatív kamatokat számolnak fel a nagyobb összegű svájci frank betétekre. A Credit Suisse közlése szerint szintén arra készül, hogy extra díjat számítson fel az egymillió eurót meghaladó betétek után.

A Bloomberg a Finanswatch nevű dán pénzügyi lap értesüléseire hivatkozva azt írja, hogy Dániában is van már néhány kisebb pénzintézet, aki jelezte, hogy fontolóra veszik a vagyonosabb ügyfelekkel szemben a negatív kamat bevezetését. A dán bankok eközben azért lobbiznak, hogy kapjanak valamiféle kompenzációt a negatív kamatok okozta veszteségek elviselésére. A helyi pénzügyi felügyelet mindenesetre már felhívta a figyelmet arra, hogy a negatív kamatok miatt a bankok egyre inkább arra ösztönzik az ügyfeleiket, betétek helyett inkább magasabb kockázatú befektetési termékekbe tegyék a pénzüket, amire nagyobb díjakat számíthatnak fel (így végső soron megvalósul az alacsonyabb kamatok befektetéseket ösztönző hatása is). A Danske Bankot már meg is bűntették, az indokolatlanul magas díjak felszámítása miatt.

Berg szerint a bankok korábban arra alapozták az üzletüket, hogy alacsonyabb kamatok mellett jutottak forrásokhoz, nem kis részben a lakossági betétekből, mint amilyen kamatok mellett ki tudták helyezni az ügyfelek pénzét. Ez az üzleti modell Európában meghalt, mint ahogy az is, hogy hosszabb lejáratú befektetéseken érjenek el magasabb hozamokat, tekintve, hogy a hozamgörbe lapossá vált. Azt, hogy mikor indult el a lakossági betétekre a negatív kamatok tömeges alkalmazása, sőt, megvalósul-e egyáltalán, nehéz megmondani. Stadigh szerint ez talán csak akkor válna általánosan jellemzővé, ha az ECB kötelezné erre az eurózóna bankjait.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

palm, 2019.08.13 17:15

A gyakorlatban már most is negatív kamat van, csak épp kezelési költségnek nevezik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csaba7272, 2019.08.13 09:08

@antitroll:
Lényegében ugyanazt írtad, amit én, csak elmentél hitel irányba. Valóban, abból van a kamatmarzs, a bank célja.
Ebben a cikkben nem erről van szó, hanem a negatív kamatról. Te is egyetértesz abban, h ez veszélyes. Ezért nem merik meglépni, csak dumálnak róla a bankok. Ha ez bekövetkezik, bekövetkezne, valóban nagy lenne a pénzmozgás. Na de nem kimondottan a gazdaságba, hanem olyan irányba, ami nem feltétlen pozitív hatás. Garantáltan találni fognak a nagybetétesek olyan helyet, ahol a kivett tőke landolni fog. Ez viszont nem lesz kedvező a bankoknak. Gondolj bele, te tartanád ott a pénzed, ahol ha lassan is, de fogy?
A másik probléma ez ügyben, hogy már itthon is, nem csak nyugaton, a bankok más kondíciókat adnak a nagybetéteseknek, ami lényegesen nagyobb, mint a kisbetéeseké. Ez megszűnne egyik napról a másikra. El is vinném a pénzemet, na de sem a banknak, se nem az államnak nem tetszene. Valami szürke, vagy feketegazdaságot céloznék meg, ami hozna valamit, nem vinne, mint a negatív kamat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2019.08.12 21:27

@csaba7272:
"A bank a betétesekből él, nem?"
Ez egy nagyon leegyszerűsítése a dolognak. Populista szöveg, amit úton, útfélen hangoztatnak, többnyire azok, akik nem értenek a pénzügyekhez.
Ez egy olyan össznépi játék, amiből mindenki kiveszi a részét, de a legnagyobbat a a gazdaság nyeri.
Kezdem azzal, hogy igen a kamatmarzs a bankok fő bevételi forrása. Nem csak ez, de valóban fő bevételi forrása.
Ugyanakkor a hitelfelvevők normál esetben olyan beruházáshoz veszik fel a hitelt, amit egyébként nem tudnának finanszírozni. A bank az előrehozott beruházás hasznából kap részt, amit nevezhetsz kamatnak. Ez a képlet egy fogyasztási hitelnél, magánszemély építési hitelénél is igaz, nem csak termelő, szolgáltató vállalkozásra.
Aki a bankba pénzt tesz, az is nyer az ügyön. NORMÁL esetben... A mostani nem az és ebben ez a veszélyes! Az azonban mindenképpen igaz, hogy kevés kivétellel minden ember legalább egyszer életében, de inkább többször hitelt fog felvenni. És akkor átáll a másik oldalra!
Azt most ne citáljuk ide, aki meggondolatlanul, felelőtlenül eladósodik a bank felé, az úgy járt. Amikor a bank keménykedik vele, az bizonyos szempontból éppen a betétesek érdekében történik!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csaba7272, 2019.08.12 19:16

Na de drága bankár barátaim, álljunk meg egy szóra! A bank a betétesekből él, nem? Abból, h ott tartja a betétes pénzét, a bank pedig kihelyezi, kamatra, és abból él. Nem is akárhogy! És még a betétest büntesse negatív kamattal? Na ez lesz az igazi adóparadicsomba való betétkihelyezés. Persze, h nem meri egyik bank sem elkezdeni! Félmillió, és egymillió euró felett? Ha ennyi volna svájci, vagy dán, vagy akármelyik nyugati bankban, már utalnám át a Kajmán szigetekre, ahol tárt karokkal várnak, és még kamatot is fizetnek! Na meg még ez a szerencsétlen EU-beli adóhivatalok sem látják.
Maguk alatt vágják a fát a bankok az EU-ban. Így ki fog áramlani a tőke az EU-ból, nem a gazdasági életbe!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darabont1453, 2019.08.12 19:16

Marha érdekes, hogy csak a kamatokkal foglalkoznak, azzal viszont nem, hogy a bankok milyen költségeket lőcsölnek rá az ügyfelekre ( kezelési költség, illeték stb. ). Igaz ez Európában talán nálunk a legdurvább.....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html