Vajon fenyegeti-e Kelet-Közép-Európát egy újabb bankválság? - teszi fel a kérdést a Financial Times régiós szakírója. Az elmúlt hetek fejleményei nyomán a befektetők minden bizonnyal sokat idegeskednek emiatt - utal a bolgár, román és a magyar pénzügyi rendszeren történt eseményekre.

Bulgáriában a jegybanknak kellett stabilizálnia a bankrendszert: 1,7 milliárd eurós hitelt kellett nyújtania a szektornak, miután megrendült a két legnagyobb helyi bank fizetőképessége. Ezt követően másfél héttel Magyarország a kormány megkapta a parlament támogatását ahhoz a törvényhez, amely rákényszeríti a pénzintézeteket, hogy visszafizessék ügyfeleiknek az "inkorrekt" tevékenységük eredményeként elért hasznukat.

Borús látkép

Az utóbbi kiegészült azzal, hogy Romániában a felügyeleti hatóságok nyomást gyakorolnak a bankokra rossz hiteleik leírása érdekében. Mindez odavezetett, hogy az osztrák Erste Group kénytelen volt figyelmeztetni a befektetőket, hogy nettó 1,6 milliárd euró veszteséget fog elkönyvelni, az OTP második negyedéves nyeresége 25 milliárd forint (81 millió euró) lesz, a szintén osztrák Raiffeisen Bank pedig 160 millió euróra becsli a magyar leányára váró veszteséget. A három pénzintézet és a régióban szintén erősen jelen lévő olasz UniCredit, illetve a belga KBC részvényei lejtőre kerültek.

Ha ezek a jelenségek nem is utalnak arra, hogy rendszer szintű kockázatot hordoz a kelet-közép-európai bankszektor, vagy hogy nagyobb csődhullám fenyeget, az biztos, hogy a régióban erősebbek a politikai és szabályozási kockázatok, mint Európa nyugati felén. Főként az óriási összegű behajthatatlan hitel miatt.

Átláthatatlan viszonyok

Bulgáriában, Magyarországon és Romániában futott fel a legerősebben a hitelezés a kelet-közép-európai térségben a 2007-2008-as pénzügyi válság kirobbanása előtt - emlékeztetett korábban a londoni Capital Economocs tanácsadó cég. A kölcsönök nagy része ráadásul devizahitel volt. Ennek eredményeként ebben a három országban jelenleg a teljes hitelállományon belül 15 százalék a behajthatatlan adósság aránya.

Bulgáriában a szabályozó hatóság szerint kellően feltőkésítettek a bankok, ám a befektetők kétkedve fogadják ezt az elmúlt két hét fejleményei után. Előbb a TKB bank ment csődbe, miután főtulajdonosa és adósa, utóbbi egy politikus összeveszett egymással és eltűnt a hitelezési dokumentumok egy része, továbbá a pénzintézet trezorjaiban őrzött készpénz egy része. Ezt követően e-mailes, sms-es pánikkeltés indult egy másik bank ellen, amelyet megrohantak a betétesek. A jegybank ezért volt kénytelen pluszlikviditást pumpálni a pénzügyi rendszerbe.

A bolgár elnök bejelentette, hogy be akarják vinni az ország bankjait az eurózóna közös bankfelügyeleti ellenőrzése alá. Így aztán versenyfutás indulhat Szófia és Bukarest között, hogy Bulgária vagy Románia lesz-e az első olyan euróövezeten kívüli ország, amely bekerül ebbe a rendszerbe. A román kormány ugyanis szintén ezt szeretné.

Nem tudják, mi a helyzet

Továbbra is a lehetetlennel határos pontos képet kapni arról, milyen makropénzügyi helyzetben vannak a kelet-közép-európai országok - mondja Peter Attard Montalto, a Nomura régiós elemzője. Még a jegybankok sincsenek teljesen tisztában a helyzettel, ahogy az Bulgária esetén kiderült. Nem igazán bíznak abban, hogy fenn tudják tartani a pénzügyi stabilitást, ezért kérnek külső segítséget - utalt az EU-hoz intézett kérésekre.

A legnagyobb aggodalmakat azonban Magyarország okozza, ahol a kormány 2010-es megválasztása óta harcban áll a bankokkal - véli az FT szakszerzője. A devizahitelesekkel kapcsolatos említett jogszabály csak az utolsó az adósok helyzetét könnyíteni hivatott - a pénzintézetekkel kifizettetett - intézkedések sorában. Orbán Viktor kormánya szerint a devizahitelek hibás termékek voltak, amelyeket nem megfelelő tájékoztatás mellett adtak el. A bankok azonban arra panaszkodnak, hogy nem csupán az ennek alapján hozott intézkedések költségeit viselik, hanem súlyos bankadót és tranzakciós adót is a nyakukba varrtak.

Mit akarhat?

Egyesek politikai szándékokat sejtenek a háttérben. Orbán tavaly kijelentette, hogy 50 százalékos magyar tulajdont látna szívesen a bankrendszerben - emlékeztet az FT cikke. A kormány legutóbbi intézkedései rákényszeríthetnek néhány külföldi bankot, hogy eladja itteni érdekeltségét vagy esetleg összeolvadhat több helyi leányvállalat.

A tulajdonosok egyelőre kitartanak, úgy értékelhetik, hogy a kormány és a parlament legutóbbi lépései lehettek az utolsók, az őket érő csapások sorozatában, és ezt követően visszatér a stabilitás, a növekedés, valamint a profit. Ugyanakkor előkészületben van a devizahitelek átváltása forintra, és nem tudni, hogy a megmaradt 12 milliárd eurónyi ilyen kölcsönt milyen árfolyamon - piacin vagy az alattin - akarják-e átválttatni velük.

A külföldi bankok még mindig nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy a magyar kormány milyen csomagot akar a nyakukba varrni - mondja Montalto. Kelet-Közép-Európában minden bizonnyal túl vagyunk a válságon, de továbbra is nagyon durva meglepetések érhetik azt, aki itt akar üzletelni.