Teljes fordulatra készülnek a dohányiparban - fókuszban az ártalomcsökkentés

A dohányipar cigarettamentes, de nem nikotinmentes jövőre készül. A koncepció sarokköve az égésmentes technológia, mellyel kapcsolatban még kérdés, hogy miként fogja meghódítani a világpiacot. Annyi azonban biztos, hogy az amerikai, a brit és a német hatóságok is megállapították, hogy az új technológiák valószínűleg sokkal kevésbé lehetnek ártalmasak.
K. Kiss Gergely, 2020. március 20. péntek, 12:00
Fotó: Getty Images

Minden állami intézkedés ellenére, amely a dohányzás visszaszorítását, vagy tiltását célozza, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2025-re globálisan még mindig körülbelül egymilliárd ember szenvedélye marad e tevékenység.

A nikotin okozta függőség tehát - mondhatni szükségszerűen - az emberiség keresztje marad, miközben a tudomány számára az "aranystandard" továbbra is az, hogy a komoly egészségügyi kockázatok csak a dohányzás teljes elhagyásával zárhatók ki. Mivel a lehetetlen nem követelhető, egyre többen hangsúlyozzák az egyéb ártalomcsökkentés jelentőségét.

A fő különbség: az eltérő hőmérséklet

Az emberek az önmagát kívántató nikotin miatt dohányoznak, de a kátrány - vagyis a cigaretta égése során felszabaduló káros anyagok miatt halnak meg. Tömören, e filozófia jegyében törnek előre a piacon az alternatívák: a nikotintartalmú folyadék, vagy nikotinsó felhasználásával működő e-cigaretták, vagy a valódi dohányt alkalmazó, hevítéses eljárással működő technológiák. A dohány hevítésének ötlete már több mint két évtizede megszületett, ám a jelenleg forgalmazott termékek létrehozásához éveken át tartó kutatási-fejlesztési folyamatra volt szükség.

Ezek az eszközök hasonló mértékű nikotinhozamot biztosítanak, mint a hagyományos cigaretták, a legfontosabb eltérés azonban, hogy a cigi égésekor keletkező mintegy 600-800 Celsius fokos hőmérséklethez képest alacsonyabb hőfokra, ahol már nincs égés, hevítik a folyadékot, illetve a dohányt.

Ebből eredően nem keletkezik füst és az összefoglaló néven kátrányként emlegetett rákkeltő méreganyagok drasztikusan kisebb mennyiségben szabadulhatnak fel. Ugyanakkor a füstmentes eljáráson nyugvó dohányzás hosszú távú hatásairól egyelőre nagyon kevés biztos információ áll rendelkezésre.

A hatósági vizsgálatok megfontolandó eredményei

Az amerikai Egészségügyi Mérési és Értékelési intézet (IHME) adatai szerint a dohányzás a rákbetegség első számú rizikófaktora, s ez a káros tevékenység 1990 és 2016 között minden egyes évben a kockázati lista élén szerepelt. A füstölés hasonló veszélyforrást jelent a különféle tüdőbetegségek, valamint a szív-és érrendszeri betegségek kialakulása esetében is.

Számos nemzetközi kutatás szerint a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek túlnyomó részét az éghető cigaretta okozza. A nikotin, - bár korántsem jóindulatú -, közvetlenül nem felelős a dohányzás okozta rákért, tüdő - és szívbetegségekért. Az egészségkárosodásokért az égés során keletkező füstben lévő egyéb kémiai vegyületek okolhatók elsősorban.

A 600-800 fokon égő cigaretta füstjében mintegy 7 ezer vegyület, valamint ultrafinom részecskék szabadulnak fel. Az FDA megállapítása szerint ezek közül mintegy 93 rákkeltőként, vagy potenciálisan rákkeltőként van osztályozva. Ezek között megtalálhatjuk a különböző ipari folyamatokban is felszabaduló policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH), például a benzanthracént, a benzopirént, a krizént és a fluorantént, továbbá formaldehidet, szén-monoxidot és akrolint, amely az onkológusok szerint a tüdőrák talán legfőbb előidézője.

Ám ezekből a füstmentes technológiák esetében a hevítés során (lényegében 350-400 Celsius fok alatti hőmérsékleten) minimális mennyiség szabadulhat fel. A cigaretta égése során viszont e karcinogén vegyületek kiáramlása drámaian megnő.

Kevesebb káros anyag

A holland Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet (RIVM) számos kutatáson alapuló jelentését szintén megemlíti, hogy a hevítés jóval kevesebb károsanyag-kibocsátással járhat, mint a hagyományos cigarettázás. Ennek ellenére kiemelik, hogy a füstmentes eszközök gőze nem kockázatmentes a felhasználók és az azt másodlagosan belélegző "járókelők" egészségére.

Az idézett tanulmányok azt tükrözik, hogy azok a cigarettázók, akik teljesen átváltanak a füstmentes technológiákra, csökkentik a toxikus kitettséget, és ez valószínűleg kevesebb kockázatot jelenthet a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek szempontjából.

Érdekes adalék még, hogy a brit közegészségügyi hatóság, a Public Health England, 2018-ban az elektromos cigarettákról általánosságban megállapította, hogy a cigarettázás befejezésében segítenek.

HOZZÁSZÓLÁSOK