Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Állami szinten eddig is fogadkoztak, hogy majd sokkal komolyabban veszi vagy ez, vagy az az ország a mind kisebb kibocsátási szintek elérését, és majd mikorra is ígérik, hogy eljutnak a szebb jövő ígéretével az ilyen-olyan karbonsemlegességi szintekre. De ezekkel a vállalásokkal kapcsolatosan a valódi kérdés mindig ugyanaz: ki fogja a szólamokat tettekre váltani? Ezért is érdemes a két iparági mamut napokban, csendben meghozott döntését alaposabban is megvizsgálni.

A Napi.hu korábban megírta a dán Orsted vezetőjének - számunkra talán - szokatlan döntését: Henrik Poulsen lemondott a pozíciójáról - röviddel azután, hogy a világ legfenntarthatóbb vállalatává tette a céget. Azt az egykor Dong Energy néven ismert vállalatóriást, amely a széntüzelésű erőművek egyik legjobb fejlesztőjének számított, de amelyet Poulsen vezetése alatt a szénről a szélre állítottak át.

Ha személyes karriert tekintve nem is ilyen horderejű, de hasonlóan feltűnő változást jelentett be a napokban a Toshiba és a Siemens Energy. A japán technológiai óriás és a német áramszolgáltató vállalat is azt közölte, hogy többé nem vállalnak szerepet új szénerőművek építésében - sehol a világon. Mindkét cég ígéretet tett arra, hogy egyrészt megszünteti széntüzelésű erőművekkel kapcsolatos üzleti tevékenységét, másrészt új stratégiájukat ismertetni fogják a közvéleménnyel. A bejelentések ugyan csendben, különösebb visszhang nélkül tették meg, de ha hozzátesszük, hogy szeptemberben a General Electric ugyanerre jutott, nyilvánvaló, hogy nem egyedi céges döntésekről van már szó.

A hiba neve: Toshiba

A Japan Times szerint a Toshiba leállítja az új széntüzelésű erőművekre vonatkozó üzleteit is, mivel ez szélesebb körben tudják ösztönzi a megújuló energiák alkalmazását. "Csökken a kereslet az új szénerőművek iránt, így az előző pénzügyi évben visszafogtuk érdeklődésünket új szénerőműves projektek iránt, és most meghoztuk a megfelelő döntést" - fogalmazott a lapnak Nobuaki Kurumatani, a Toshiba elnöke. A vállalatbirodalom döntését segítette, hogy a japán kormány októberben bejelentette: a szigetország 2050-ig eléri a karbonsemlegességet (ez az üvegházhatást okozó gázok egészére vonatkozó ígéret, nem csak a szén-dioxidra!). Kurumatani becslése szerint ez azzal jár majd, hogy a megújuló energiával kapcsolatos beruházások Japánban a következő évtizedben akár 80 000 milliárd jen (mintegy 231 500 milliárd forint) összeget is elérhetnek.

Ebben az elképzelésben a Toshiba, mint az ország egyik legnagyobb cége (és legismertebb márkája) azzal támogatta a kormányt, hogy megírta a vállalat új környezeti jövőképét, amely a Toshiba Next Plan nevet kapta. A tervnek most lett kiemelt része, hogy a társaság nem fogad megrendeléseket szénerőművi turbinákra és más, ilyen üzemű erőművekbe építendő berendezésekre. A következő évtizedben viszont a háromszorosára növelik a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseiket.

Ez pedig már most sem kicsi: a Toshiba tiszta energiás beruházásainak összesített értéke 2018-2019 folyamán elérte a 190 milliárd jent. A tervekben az szerepel, hogy ezt a szintet a 2024-25-ös üzleti évre 350 milliárd jenre, a 2029-30-as évre pedig 650 milliárd jenre húzzák fel.

Újratervezés - másodszor

A Toshiba rövid időn belül másodszor gondolja újra a tevékenységét. A széniparban való részvétel gazdaságtalan mivoltának beismerése előtt, nemrégen a nukleáris iparban betöltött meghatározó szerepükről derült, hogy immár illúzió. 2017 áprilisában a japán cég óriásit zakózott, amikor besült az Egyesült Államokban átvett Westinghouse reaktorbiznisszel. Az atomenergia ipari jelenlét erősítésnek indult projekt, amiért a japánok több prosperáló, igaz, kisebb üzletágat (az orvosi optikával foglakozót, a hűtő és más "fehéráru" üzletágát) is eladott, végül 6,3 milliárd dolláros veszteségbe és a pénzügyi összeomlás szélére sodorta a Toshibát.S ha ez nem lett volna elég, az amerikai kudarc után egy évvel ugyanez történt az Egyesült Királyságban is. Ott azt kellett beismerni, hogy minden nukleáris építőipari tevékenységet be kell fejezniük a szigetországban, mert bár a cumbriai atomerőmű-projektre akkor már több mint 400 millió fontot elköltöttek, bebizonyosodott, hogy gazdaságilag kivitelezhetetlen mutatvány, hogy megtérüljön az atomerőmű-építés.

A Toshiba Next Plan a nap- és szélenergiát, az infrastruktúrát, a virtuális erőműveket és a hidrogén-technológiát részesíti előnyben. A nagy beruházásokkal teletűzdelt jövőkép célja egyértelmű: az elektronikai óriás 2030-tól a szigetország vezető napenergiás vállalkozásává lenne, amely a világ leghatékonyabb napenergia-technológiáját gyártja. A társaság jelezte: 2023 márciusában záruló pénzügy időszakig 160 milliárd jent fektetnek megújuló energiába, emellett pedig 2030-ig megoldják a saját kibocsátású szén-dioxid mennyiség felezését is. Ez több tényező miatt is igen ambiciózus. Például mert a Wood Mackenzie a japán zöldenergia-piac "felrobbanását" valószínűsíti. Azt, hogy 2030-ig százmilliárd dollár értékű nap- és szélerőművi beruházást végeznek el a szigetországban, amivel több mint megduplázhatják ezek részarányát az energiamixben (mindezt anélkül, hogy ezzel drágulna az áram ára).

A napelemes vezető szerepre való készülés mellett a Toshiba nem tesz fel mindent egyetlen lapra, így maradnának a gyorstöltésű akkumulátorok, illetve a hidrogéncellás technológiában megszerzett, piacvezető helyzetben. És a gőzturbinák gyártásáról sem mondanak le, de ezt a technológiát és gyártást úgy alakítják majd át, hogy azokat már csak a geotermikus erőművi projektekhez fogják szállítani. A cég bevételeinek több mint 6,5 százalékban függött eddig a széntől. A szakítás bejelentését követően a Toshiba részvényei emelkedni kezdtek a tokiói tőzsdén.

Lépett a Siemens Energy is

Azt, hogy a szél-, és a napenergia által termelt megújuló energia ára gyorsan csökken, Európában kevesen használták ki eredményesebben a Siemensnél. Az egész világ szélenergia-termelésének leginnovatívabb és legnagyobb gyártó- és üzemeltetőkapacitását építették meg alig két évtized alatt, és miután bekebelezték a spanyol és a dán riválisokat is, ma már önálló üzletágként, Siemens Gamesa néven működnek.

A Siemens elleni tiltakozás nem új: a Greenpeace aktivistái 2005-ben Dürenben (Észak-Rajna-Vesztfália) protestáltak

A Siemens Energy, a másik energiatermelő üzletág - amelybe a turbinagyártástól kezdve a kogenerációs erőművekig és a széntüzelésű technológiákig sok minden, de inkább a klasszikus erőművi technológiák tartoznak - azonban már szintén fennen hirdeti az áram-, illetve energiatermelés szén-dioxid-mentesítésének szükségességét és tudását. A napokban a Power Energy adta hírül a Siemens Energy bejelentését, mely szerint a cég több nem vesz részt szénerőmű építésekben.

Azonnali hatállyal megszüntetik "az új széntüzelésű erőművek fejlesztésének támogatását". A Siemens maga is "értékelni kezdte a döntés hatását" a saját munkavállalóira és telephelyeire vonatkozóan - mondta Christian Bruch a cég elnök-vezérigazgatója.

Bruch fogadkozása, miszerint a Siemens irányváltásának középpontjában a fenntarthatóság áll, tőle sem új vagy eddig nem ismert gondolat. Legfeljebb az új, hogy a Handelsblattnak tett kinyilatkoztatása - "Szeretnénk a világ legelismertebb energiatechnológiai vállalatává válni" - és a széniparnak hátat fordítás mostanra ugyanannak a gondolatmenetnek a részei.

A szénerőművi projektektől való távolmaradás azonban nem jelent azonnali szakítást, a cég a már megkötött szerződéseinek és megállapodásainak eleget fog tenni - ígérte az elnök-vezérigazgató. Azonban a már meglévő technológiai partnerségeket azonban így is újra kell gondolniuk.

Például az Indonéziában épülő Java 9 és 10 blokkok befejezésével kapcsolatban, mert bár a PT Indo Raya Tenaga szénerőműves terjeszkedésben való Siemens-részvételt (ez egy-egy olyan, alacsony karbantartási igényű gőzturbinaegység beépítését jelenti a két blokkba, melyeket a rövid indítási és rugalmas működési tartomány jellemez) már rég szerződések kötik, de a 3 milliárd dolláros összberuházás jelenleg áll, mert a projektet a 2019-ben felmerült környezeti aggályok miatt beperelték.

De nagy kérdés a Siemens ausztráliai működése is, ahol például az Adani-csoport tulajdonában lévő szénbánya kérdése már Németországban is feltűnést keltett. A cég, amely egyébként a bánya vasúti jelzőberendezéseinek szállítására szerződött csupán, eddig kitartott a Queensland-i hatalmas felszíni bánya megnyitása mellett, amivel az jövőre a világ legnagyobb ilyen "képződménye" lehetne, és további szénmerőművek működését biztosíthatná Kínában, Indiában és más ázsiai piacokon.