Egyre több céget vásárol fel a horvát kormány

A horvát kormány ahelyett, hogy csökkentené a részesedését a különböző vállalatokban, az elmúlt nyolc évben újabb 104 cégben szerzett tulajdonjogot, jelenleg összesen 1149 vállalattal rendelkezik, 2008-ban ez a szám 1045 volt - írta a Jutarnji List című horvát napilap, a cikket az MTI tudósítója szemlézte.
Domokos Erika, 2017. december 20. szerda, 14:44

A lap egy tanulmányra hivatkozik, amelyet a Fiscus Közpénzügyi Intézet készített az állami pénzügyi intézet (FINA), a pénzügyminisztérium és állami vagyonkezelésért felelős minisztérium adatai alapján.

Az intézet szerint az állami portfólió túlságosan tarka. Az állam tulajdonjoggal rendelkezik a fuvarozástól és a feldolgozó ipartól kezdve az építőiparon keresztül a turizmusig számos vállalatban.

Horvátország azon európai országok közé tartozik, amely gazdaságának nagy része még mindig állami kézben van. Olyan állami vállalatokról van szó, amelyek szétszóródtak minden gazdasági ágazatban, a hozzájárulásuk az állami költségvetéshez ugyanakkor a gyenge gazdálkodás miatt alacsony - idézi a lap a tanulmányt.

Habár az adatok azt mutatják, hogy 2016-ban a 49 stratégiailag fontos vállalat bruttó 5,69 milliárd kuna (237 milliárd forint) nyereséggel zárt, a tanulmány szerint ez elsősorban az INA horvát olajipari vállalat jó eredményének köszönhető. A másik nagy nyereséggenerátor a Horvát Elektromos Művek (HEP), az állami vállalatok többsége azonban továbbra is veszteséggel működik. (Orbán Viktor az INA eladásáról beszélt.)

A tanulmány szerint a legnagyobb probléma, hogy a kormány nem tudja behajtani a stratégiailag fontos vállalatok nyereségéből származó bevételeket. A kormány döntése szerint 2016-ban az állami költségvetésbe ezeknek a vállalatoknak 2,65 milliárd kuna (110 milliárd forint) osztalékot kellett volna befizetniük, de csak 1,47 millió kunát (61 milliárd forint) fizettek be - áll a tanulmányban.

A nyeresége után tavaly nem fizetett osztalékot többek között a HEP, a Croatia Airlines, a Rijekai Kikötő, a Horvát Posta, de a vártnál kevesebbet fizetett a Janaf horvát olajvezeték-üzemeltető vállalat és a Horvát Postabank is.

A tanulmány szerzői szerint ennek oka a szervezetlenség. Az állami költségvetésbe történő osztalék befizetésekről az államnak kell döntést hoznia, de ezt általában túl későn teszi meg, miután a vállalatok már döntöttek a profit elosztásáról és lezárták éves mérlegüket - írta az MTI.

HOZZÁSZÓLÁSOK