A bankok áttelepíthetik központjaikat vagy részlegeiket a kontinensre a brexit előtt, a vállalatok európai cégeket hozhatnak létre, hogy megtartsák az EU kínálta előnyeiket (ahogy az EasyJet tette egy osztrák leánycég létrehozásával), ám a kiskereskedőnek nincs hová menekülniük - írja a Bloomberg. Rájuk visszahull a brit kilépés minden következménye.

Az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételi körül káosz, kiszámíthatatlanság képtelen helyzetbe hozza az olyan nagy kiskereskedelmi láncokat, mint a Tesco, a Sainsbury vagy a Next, amelyeknek nincs lehetőségük biztonsági forgatókönyvek készítésére. Felső menedzsereik sokkal jobban aggódnak a brexittárgyalások akadozása miatt, mint más cégeket vezető kollégáik - árulta el nemrégiben Simon Wolfson, a Next vezérigazgatója.

Brutális kamionsor

Az Egyesült Királyság importálja a ruházati cikkek túlnyomó többségét és az élelmiszerek közel félét. Naponta közel 700 ezer olyan szállítmány érkezik a szigetországba, amelyet ellenőrizni kell a határnál. Egy kemény brexit esetén, amikor egyik napról a másikra az EU-s szabadpiac helyét átvennék a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint alkalmazandó vámok, nyilván megnőne az áruellenőrzések ideje.

Egy az ország legforgalmasabb kikötőjében, Doverben dolgozó tisztviselő szerint ha teherautónként csak két perccel nőne meg a csekkolás ideje, akkor 27 kilométeres kocsisor alakulna ki. (Ez átérne Budapest északi végétől a déliig - a szerk.) Szakértők szerint Dover egyszerűen nincs felkészülve a vámellenőrzés bevezetésre.

És ez nem ez az egyetlen gond. Manapság egy áruházlánc az egyik napon ebédidőben úgy dönthet, hogy venni akar egy szállítmány paradicsomot Hollandiában és az áru másnap a boltjai polcán lehet. Ennek a jó világnak vége szakadhat.

Súlyos következmények

Persze többé-kevésbé ki lehet váltani az importot hazai termékekkel, ám ennek ára van: a fogyasztó kénytelen lehet többet fizetni a rosszabb minőségért. Mike Coupe a Sainsbury vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy a munkaigényes vámeljárások általában növelni fogják az árakat és rontani a minőséget. Szerinte a kormány nem számol ezzel a kockázattal.

A vállalatoknak a jövő évben alá kellene írniuk azokat a szállítási szerződéseket, amelyek valamelyes védelmet nyújtanának egy kemény brexit következményei ellen. Ez nem olyan egyszerű, mint látszik, ugyanis számos élelmiszer-biztonsági és munkaügyi feltételt tisztázni kell.

Eközben a kormány arról beszél, hogy addig nem lehet megállapodni az Egyesült Királyság és az EU átmenti kereskedelmi megállapodásairól, amíg nem tisztázták a kilépés feltételeit. Az utóbbi azonban egyelőre nincs a láthatáron.

Nincs segítség

Korábban elhangzott egy kormányzati ígéret, miszerint amikorra kell, bevezetnek egy előzetes regisztráción alapuló, online váminformációs rendszert, amely megoldja az importált áruk gyors vámkezelését, ám ha nem lesz megállapodás, akkor ez több kérdést vetne fel, mint amennyit megoldana, ugyanis a rendszer megbízható, biztonságos működése messze nem magától értetődő.

Lindsy Page, a Ted Baker Plc pénzügyi igazgatója úgy látja, hogy már csak azért sincs értelme biztonsági terveket készíteni, mert számos brexit-forgatókönyv lehetséges, amelyek más-más óvatossági intézkedéseket feltételeznek. Képtelenség ezekhez alkalmazkodni, miközben a cégeknek a kilépéstől függetlenül is foglalkozniuk kell tevékenységük piaci viszonyokhoz illeszkedő tervezésével.

Az utóbbi fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy romlik gazdasági környezet: a fogyasztói bizalom gyengül, az árak nőnek, miközben a bérek stagnálnak. A kereslet kis visszaesése is nagy bajt okozhat az áruházláncoknak - véli Richard Hyman kiskereskedelemmel foglalkozó elemző.

A nyitókép forrása: Pixabay