Az Erste csoport, Kelet-Közép-Európa vezető hitelintézete a koronavírus évét, 2020-at stabil, 2,9 milliárd eurós működési eredménnyel zárta, ez minimálisan marad el a 2019-estől. A bécsi tőzsdén jegyzett bankcsoport közel 1,3 milliárd euró kockázati céltartalékot képzett a járvány nyomán várható hitelezési veszteségekre. Ennek eredményeként a nettó nyereség 46,7 százalékkal csökkent, 783 millió euróra. Az ügyfélhitelek állománya viszont 3,6 százalékkal 166,1 milliárd euróra bővült, az ügyfélbetétek 9,9 százalékkal 191,1 milliárd euróra nőttek. Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1, végleges) ismét emelkedett, 13,7 százalékról 14,2 százalékra.

Osztalékot is javasolnak

QP | Quality Placement

"Minden piacunkon jó teljesítményt nyújtottunk egy kivételes kihívásokat támasztó évben. Működési eredményünk stabil, tőkehelyzetünk kiváló. Szeretnénk részvényeseinkkel megosztani az eredményt, ezért - az Európai Központi Bank ajánlásával összhangban - 2020-ra 0,5 euró részvényenkénti osztalékra teszünk javaslatot az éves közgyűlésen, emellett részvényenként legfeljebb egy eurót teszünk félre osztalékfizetésre, valamikor későbbre - mondta Stefan Dörfler, az Erste csoport pénzügyi igazgatója.

A nettó kamatbevétel növekedett - leginkább Ausztriában, de Romániában és Magyarországon is - éves összehasonlításban 0,6 százalékkal 4,8 milliárd euróra. Csehországban a nettó kamatbevétel jelentősen visszaesett a kamatok csökkenése miatt. A nettó díj- és jutalékbevétel 1,2 százalékkal 1,98 milliárd euróra csökkent. Az értékpapír-üzletág és az eszközkezelés magasabb jövedelme nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni az egyéb díj- és jutalékbevételek - elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatások terén tapasztalt - visszaesését. A kereskedési tevékenység nettó eredménye és a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége sorokon a bevétel összességében jelentősen 32,1 százalékkal csökkent és megközelítette 200 millió eurót. A működési bevétel ezért 1,4 százalékkal 7,2 milliárd euróra esett vissza.

Ugyanakkor a bankcsoportnak sikerült csökkenteni az általános igazgatási költségeket 1,5 százalékkal 4,2 milliárd euróra. A személyi ráfordítások 0,6 százalékkal mérséklődtek, 2,5 milliárd euróra, a pozitív devizahatások és a személyi állomány csökkenése nyomán: az időszak végén (teljes munkaidős egyenérték szerint), 47 284 főről 45 690 főre. Ez a 3,4 százalékos visszaesés leginkább a pénzszállítás és egyes adminisztrációs szolgáltatások romániai kiszervezésének tulajdonítható. Az egyéb igazgatási költségek 3,8 százalékkal 1,2 milliárd euróra csökkentek. Az egyéb igazgatási költségek között nyilvántartott, a betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások 132 millió euróra nőttek. Az amortizáció és értékcsökkenés változatlanul 541 millió eurót tett ki.

A céltartalék miatt zuhant a profit

Összességében a működési eredmény 1,3 százalékkal 2.9 milliárd euróra csökkent, ugyanakkor a költség/bevétel ráta változatlanul 59,0 százalék. A nettó céltartalék-képzés miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés -1,3 milliárd euró lett, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 78 bázispontot tett ki (szemben a 2019. évi -39,2 millió euróval és 7 bázisponttal). A hitelekre képzett céltartalékok jelentős növekedését elsősorban a koronavírus-járvány miatt romló makrogazdasági kilátások okozták. Ugyanakkor pozitív hatást jelentett a már korábban leírt hiteleken realizált megtérülés Romániában és Magyarországon. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta (nem teljesítő hitelek aránya) 2,7 százalékra romlott (2,5 százalékról), az NPL-fedezeti arány pedig 88,6 százalékra nőtt (77,1 százalékról).

A bankcsoport mérlegfőösszege 12,9 százalékkal 277,4 milliárd euróra nőtt. Eszköz oldalon a készpénz- és pénzeszközök növekedtek, főként Ausztriában, összesen 35,8 milliárd eurót tettek ki, 235,2 százalékkal bővülve. A hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek állománya 6,9 százalékkal 21,5 milliárd euróra nőtt. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 3,6 százalékkal 166,1 milliárd euróra nőtt a Horvátországban, Szlovákiában, Ausztriában és Szerbiában tapasztalt kifejezetten erőteljes hitelállomány-bővülés nyomán.

Forrás oldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek jelentős mértékben, 24,8 milliárd euróra emelkedtek az EKB megnövekedett refinanszírozásának eredményeként. Az ügyfélbetétek állománya - minden elsődleges piacon, de leginkább Ausztriában és Csehországban - tovább nőtt, 191,1 milliárd euró volt, ami éves szinten 9,9 százalék növekedés. A hitel/betét ráta 86,9 százalékon állt (az előző évi 92,2 százalék után).