Elvitte az Erste nyereségét a koronavírus

Az idei év a koronavírusról szólt az Erste csoportnál is. A nyereség visszaesett a hatalmas céltartalékok miatt, a kormányok is több adót szednek be, de a pénzügyi csoport így is stabil lábakon áll. Magyarországon a második negyedév veszteséggel zárult főleg a hatalmas céltartalékolás miatt.
Herman Bernadett, 2020. július 31. péntek, 12:16
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Első látásra meglepetést okozott a befektetőknek az osztrák Erste csoport első féléves eredményeivel, nyitás után azonnal több mint 2,5 százalékos pluszba került az árfolyam, Bernd Spalt vezérigazgató eredményeket ismertető tájékoztatója közben viszont alábbhagyott a lelkesedés, és délelőtt 11-re már csak enyhe pluszban állt a bankpapír. A Magyarországon is jelenlévő pénzügyi céget sem kerülték el a koronavírus hatásai, de eddig jól vette az akadályokat. A nettó kamatbevétel elsősorban Ausztriában, de kisebb mértékben Romániában is nőtt, így 2396,9 millió eurót ért el, ami 2,9 százalékkal lett magasabb a tavalyinál.

A nettó díj- és jutalékbevétel 2,4 százalékkal 956,7 millió euróra esett vissza úgy, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásból és hitelezési tevékenységből származó bevétel csökkenését részben ellensúlyozta az egyéb díj- és jutalékbevételek bővülése. A működési bevétel 3,4 százalékkal 3471,9 millió euróra csökkent. Az általános igazgatási költségek 2114,7 millió euróra mérséklődtek annak ellenére, hogy a személyi kiadások emelkedtek, az egyéb igazgatási költségeken ugyanis sikerült faragni.  Összességében a működési eredmény 6,2 százalékkal csökkent 1357,2 millió euróra.

Sokat kellett tartalékolni

A válság egyik legfontosabb hatása az eredménykimutatásban az volt, hogy a nettó céltartalék-képzés miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés -675,4 millió euró lett, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 82 bázispontot tett ki, Tavaly ilyenkor még nettó 42,8 millió eurónyi tartalékot vissza tudott írni a csoport, ennyivel kevesebb vesztesége keletkezett a hiteleken annál, mint amire korábban számított.

Az egyéb működési eredmény -169,9 millió euró volt, ez a fele a tavalyi veszteségnek annak ellenére, hogy több piacon is nőttek a bankokra kirótt adók és egyéb terhek. Tavaly azonban ezt a sort még terhelte egy 150,8 millió eurós tétel, amelyet a román leányvállalat üzleti tevékenységét érintő legfelsőbb bírósági határozat nyomán várható veszteségekre különítettek el.

A bevételeket terhelő adók 212,7 millióról 140,3 millió euróra mérséklődtek. A kisebbségi részesedések utáni nyereség a tavalyi 205, 2 millióról 76,1 millió euróra csökkent a takarékpénztárak hozzájárulásában bekövetkezett jelentős visszaesés miatt. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény is töredéke lett a tavalyinak, 731,9 millióról 293,8 millióra esett vissza döntően a várható hitelezési veszteségekre képzett hatalmas céltartalékok miatt.

Tőkével jól áll az Erste, a csoport saját tőkéje 19,2 milliárd euróra nőtt. A szabályozói levonásokat és a CRR szerinti kiigazítást követően az elsődleges alapvető tőke (CET1, végleges) 16,3 milliárdról 16,4 milliárd euróra nőtt, a bankcsoport szavatoló tőkéje (végleges) változatlanul 22,0 milliárd eurót tett ki. Az elsődleges Tier-1 tőkeráta 14,2 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 13,7 százalékról, a teljes tőkeráta pedig 19,1 százalék lett a tavalyi 18,5 százalék után.

Magyarország veszteséges, de nő a hitelezés

A csoport honlapján lévő részletes adatokból kiderült: járvány ide, forintgyengülés oda, Magyarországon még euróban számolva is megugrott a hitelállomány. A teljes hitelállomány június végén 4,8 milliárd euró fölött volt, ez csaknem 10 százalékos bővülés éves összevetésben (forintban számolva nagyobb lehet a növekedés, hiszen a forint gyengült tavaly nyár óta az euró ellenében). A válság dacára a nem teljesítő hitelek állománya csökkent, a második negyedév végén már csak 99 millió eurót tett ki.

A bank mérete is nőtt, a mérlegfőösszeg Magyarországon 13,8 százalékkal 9,88 milliárd euróra emelkedett. Az ügyfélbetétek állománya éves összevetésben 8,6 százalékkal 6,7 milliárd euróra ugrott. Az alacsony kamatkörnyezetben ugyanakkor a kamatbevételek csökkentek, a második negyedévi nettó kamatbevétel 48,6 millió euró lett, csaknem 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A díj- és jutalékbevétel szintén 10 százalék körüli mértékben esett vissza 41,8 millió euróra. (Forintban számolva valószínűleg ennél kedvezőbb adatok születtek.)

Magyarországon is rányomta a bélyegét az eredményre a hatalmas céltartalék-képzési kötelezettség. Tavaly a második negyedévben még több min 9 millió eurónyi tartalékot fel tudott szabadítani a bank, az idén ugyanebben az időszakban viszont 53,8 millió eurót el kellett különítenie a várható veszteségekre. Ennek következményeként a tavaly még több mint 48 millió eurós nettó nyereség az idei második negyedévben 14 millió eurós veszteségbe fordult. A magyarországi leánybank a moratóriumon is bukott már az első negyedévben hatmilliárd forintot.

Mi várható az idén?

"A 2020-as évet a koronavírus-járvány határozza meg az egész világon. A járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett gazdasági és társadalmi korlátozások széles köre jelentős gazdasági felfordulást okozott" - kezdi az Erste csoport az idei évre vonatkozó prognózisát. A makrogazdasági visszaesés a világ országai által változó mértékben bevezetett karanténjellegű intézkedések közvetlen következményének tekinthetők. A kormányzatok és a jegybankok ugyan számos eszközt bevetettek a negatív hatások csillapítása érdekében, de a gazdasági visszaesés nem igen lesz elkerülhető.

Az Erste prognózisa szerint a GDP határozott visszaesésére kell számítani, amelynek mértéke Ausztriában és Kelet-Közép-Európában 4-9 százalék között valószínűsíthető 2020-ban. Ezt azonban a várakozások szerint visszapattanás követi 2021-ben, ami azonban nem lesz lineáris, hiszen a járványügyi helyzet alakulásától és a bevezetett adminisztratív intézkedésektől függ majd.

A gazdasági tevékenység visszaesése miatt az Ersténél a működési bevétel csökkenésére számítanak. A 2020. évi nettó kamatbevétel mérséklődik a Csehországban, Romániában, Magyarországon és Szerbiában végrehajtott jelentős mértékű kamatcsökkentés mellett a hitelezés organikus növekedésének visszaesése, az állami garanciával támogatott tranzakciók állományának az alacsonyabb marzs felé történő elmozdulása, valamint hátrányos devizahatások nyomán. A nettó díj- és jutalékbevétel alakulását a várakozások szerint negatívan befolyásolja a gyengébb gazdasági aktivitás. A kereskedési tevékenység nettó eredményének és piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök eredményének visszaesése már a koronavírus-járvány kitörése előtt is előre jelezhető volt a 2019-ben jelentkező magas értékeltségi szintek miatt.

A működési kiadások is csökkennek ezzel párhuzamosan, kevesebbet utaznak például a bankárok. Összességében viszont 2020-ban a nettó nyereség jelentős mértékű mérséklődésére kell számítani a banknál.

HOZZÁSZÓLÁSOK