Az európai vállalatok erősen lobbiznak kormányiaknál annak érdekében, hogy tegyenek már valamit az energiaárak csökkentéséért, miután a palagáz-forradalomnak köszönhetően amerikai ellenfeleik feleannyiért juthatnak energiához, mint ők, ami nagy előny a piaci versenyben. A kérés teljesítésének legegyszerűbb módja a legmocskosabban kitermelhető és elégethető szénfajta, a lignit felhasználásának bővítése - derül ki a Bloomberg beszámolójából.

Németország keleti részén, Csehországban és Lengyelországban - Európa úgynevezett bányaövén - a svéd Vattenfall AB német leánya, a cseh CEZ AS és a lengyel PGE SA energiaszolgáltatók felszíni lignitbányáik bővítésébe kezdtek. Ez a szénfajta a geológiailag később keletkezett, mint a feketeszén, kevesebb energia állítható elő belőle nagyobb szén-dioxid-kibocsátás mellett, viszont mivel jó esetben felszíni bányákból is előteremthető, jóval olcsóbb a kitermelése, mint más fosszilis tüzelőanyagoké.

Veszélyes növekedés

A lignit iránti kereslet világszinten 5,4 százalékkal bővülhet 2020-ig - derül ki az OECD energetikai tanácsadó szervezete, az IEA becsléséből. Ez élesen szemben áll azzal a feltételezéssel, amely szerint ebben a bő fél évtizedben tíz százalékkal mérséklődnie kellene a felhasználásnak ahhoz, hogy az emberiség elkerülje a Föld átlaghőmérsékletének két Celsius-fokos emelkedését az évszázad végére.

A lignitfelhasználás 40 százalékkal zuhant 1990 és 2010 között azokban az uniós tagországokban, amelyek korábban a szovjet blokk tagjai voltak. Ugyanakkor Lengyelországban tavaly már 3,7 százalékkal bővült a rá alapozott áramtermelés, miközben a feketeszén-erőművek hét százalékkal kevesebb elektromos energiát állítottak elő. Csehországban a Severni Energeticka AS arra készül, hogy meghosszabbíttatja 1991-ben elfogadott bányászati engedélyének határidejét.

Ellentétes hatás

Az állami ellenőrzés alatt álló CEZ 48 százalékban szénerőművekben állítja elő az elektromos energiát. Lignitrészlege hat százalékkal, 34,1 millió tonnára akarja bővíteni kitermését 2014-ben. A német Lausitz régióban 1924 óta 136 falu tűnt el a föld színéről a felszíni lignitbányászat miatt. Ugyanakkor ez a szénfajta a forrása a régióban előállított áram több mint negyedének és az iparág 22 ezer embernek ad munkát.

A lignit reneszánsza sajátos módon előmozdíthatja a tiszta alternatív energiaforrások felhasználásának bővülését - állítja Barry O'Flynn az Ernst & Young LLP tanácsadó cég tiszta technológiákkal és környezetvédelmi projektek finanszírozásával foglalkozó csoportjának vezetője. Jóval szennyezőbb a többi fosszilis tüzelőanyagnál, ezért ha az európai országok tartani akarják a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával kapcsolatban kitűzött céljaikat, akkor erőteljesebben kell bővíteniük a nulla kibocsátású áramtermelést is.

Más szóval erősebb az ellensúlyozás kényszere - hogy meglegyen az átlagos kibocsátáscsökkentés -, ám ez nem vigasztalja azokat a falvakat, kisvárosokat, amelyek környékén bővül a lignitbányászat. Esetenként több mint félezer éves településekről van szó, amelyek túlélték a középkori pestist és a múlt évszázad két világháborúját is.