Nagy dobásra készült az autóipari óriás

Donald Trump erőteljesen megdorgálta a General Motors vezetőségét, amikor kiderült, hogy az autógyártó amerikai üzemeinek zsugorítása mellett döntött, miközben Kínában bővít. Vajon miért vállalta be a cég, hogy magára vonja az USA öntörvényű államfőjének dühét?
Komócsin Sándor, 2019. január 13. vasárnap, 11:41
Fotó: Reuters

Mary Barra, a General Motors vezérigazgatója 2014. januári kinevezése után négy hónappal az amerikai kongresszus épületében hallgatta azoknak a családoknak a beszámolóját, akik elvesztették egy-egy tagjukat a cég Chevrolet Cobalt autónak hibái miatt. A típus komoly hiányosságai részei voltak annak a rengeteg gyártási hibának, amelyeket a GM nem vett észre időben, s ezért egy évtized alatt hárommillió kisautóját kellett visszahívnia javításra.

Az újabb válság összezúzta az autógyártó iránti bizalmat öt évvel azt követően, hogy a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválságban 50 milliárd dolláros állami tőkeinjekcióval kellett megmenteni a csődtől. Barra a meghallgatás után megesküdött, hogy nem gyártanak több vacak autót - kezdi háttérelemzését a cégről Anjani Trivedi, a Bloomberg vállalati ügyekkel foglalkozó szakújságírója. A cikk apropója: a GM nemrégiben jelentette be, hogy Észak-Amerikában zsugorítja, Kínában viszont bővíti gyártását.

Új kihívások

A cég vezérigazgatójának újabb öt év elteltével újabb nagy kihívással kell szembe néznie: hogyan navigálja vállalatát akkor, amikor Donald Trump, az USA elnöke büntetővámokkal sújtja az autógyártáshoz szükséges alapanyagok importját, miközben fel kellene készülniük az autózás jövőjére, amely az elektromos meghajtás elterjedéséről szól. E két körülményt látva döntött a cég vezetősége úgy, hogy bezárnak néhány észak-amerikai üzemet, 15 észázalékkal csökkentik az alkalmazottak számát és 2020-ig megtakarítanak közel hatmilliárd dollár költséget. Eközben az átalakítás négymilliárdba kerül.

Trump válaszul az állami támogatások megvonásával fenyegette meg a vállalatot, ám a Bloomberg publicistája felhívja a figyelmet arra, hogy a GM a változtatással valójában le van maradva iparági versenytársai mögött. A technológiai kihívásra válaszul a cég előállt a jövő autójára vonatkozó koncepciójával, ami magasra emelte a házon belüli ranglétrán Pam Fletchert, a GM első tömeggyártású elektromos autója, a Chevy Bolt atyját. Mark Reuss, a cég fejlesztési főnöke 2018 őszén kijelentette, hogy az elektromos jövőre tesznek fel mindent: húsz új akkumulátoros villanyautóval állnak elő 2023-ig.

Aki A-t mond...

Ennek a stratégiának azonban elkerülhetetlen része, hogy áttegyék a cég tevékenységének súlypontját Kínára. Az ázsiai ország ugyanis az elektromos autók legnagyobb piaca. A GM ottani közös vállalata 2018 januárja és szeptembere között 2,7 millió autót adott el, amivel 1,7 milliárd dolláros rekordjövedelemre tett szert. Miközben a világ újautó-piaca gyengül, a kínai villanyautó-eladások a helyi támogatásnak köszönhetően szárnyalnak.

A Chevy Boltról azonban mindez nem mondható el. A GM Kínában eladott autónak kevesebb, mint egy százaléka elektromos meghajtású. A Bolt nem fogy nagy mennyiségben, miközben az amerikai cég az Opel korábbi eladásával visszavonult a villanyautók másik szép reményekkel kecsegtető piacáról, Európából. A Bolton 2017-ben darabonként 7000 dollárt vesztettek, miközben az autó még így is 9000-rel többe került, mint egy hagyományos versenytársa. Legdrágább összetevője, az akkumulátorcsomag ára csak hat év alatt csökkenhet közel felére.

Gyártási kihívások

A villanyautók gyártási folyamata olcsóbb, mint belső égésű motorral ellátott társaiké, mert kevesebb mozgó alkatrészt tartalmaznak. Eközben azonban megváltozik a termelés helyszíne. A Bolt részegységeinek 60 százalékát a dél-koreai LG Chem Ltd. szállítja. A GM ennek a típusnak csak 11 százalékát állítja elő maga, míg hagyományos autóinál 20 százalék ez az arány - idézi a cikk az UBS Group AG adatait. Ez azt jelenti, hogy az elektromos autók értékének jelentős része a hagyományos autóipari beszállító láncon kívül keletkezik.

Az autógyártók egy dologban lehetnek biztosak: 2019-ben növekedni fognak a költségeik. A GM-nek komoly gondot okoznak a kínai acélra és főleg az alumíniumra kivetett amerikai büntetővámok. A Bolt például több alumíniumot, illetve rezet és kevesebb acélt tartalmaz, mint egy hagyományos autó, ám akkupakkja miatt mégis több mint ötödével nehezebb, mint egy Volkswagen Golf. A technológia egyre inkább meghatározó eleme lesz az autóknak, és a vevők, köztük a kínai autósok nem fognak vacak verdákat vásárolni. Hiába dühöng a GM döntésén Trump, a vállalat és - vezére, Mary Barra - jövője következő generációs modelljein múlik.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

totyika, 2019.01.13 16:33

Marx Károly/Karl Marx, született in Trier, már alapművében megírta,hogy a kapitalizmus egyik alappillére, hogy profit, profit és profit über alles. Vajon Trump milliárdjai a sok-sok csődeljárásból keletkeztek?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html