A TI első alkalommal publikált felmérésében 4318 érdekérvényesítési célú találkozót elemzett, amelyeket az érintett bizottsági tisztviselők közöltek. A találkozók 75 százalékát vállalati lobbistákkal folytatták, 18 százalékát civil szervezetekkel, 4 százalékát agytrösztökkel (think tank), 2 százalékukban pedig önkormányzatok vettek részt rajtuk.

Daniel Freund, a TI szakértője a közlemény szerint elmondta: az eredmények szerint szoros kapcsolat van a lobbizásra költött pénz és a találkozók száma között. A nagyobb lobbiköltségvetésű cégek több találkozót, jobb hozzáférést kapnak, főként a pénzügyi, digitális valamint az energiaügyi területen - mutatott rá.

A tájékoztatás idézi Carl Dolant, a TI európai igazgatóját, aki hangsúlyozta: elismerés illeti a bizottságot, hogy betekintést adott a magas rangú tisztviselők lobbizási tevékenységébe, azonban az alsóbb szinteken dolgozó tisztviselőket is megkeresik a lobbisták. Növelni kellene az átláthatóságot, hogy a közvélemény meggyőződhessen az uniós döntéshozatal integritásáról - jegyezte meg.

Az unió önkéntes alapon működő átláthatósági nyilvántartásába - a lobbisták jegyzékébe - 7908 szervezet regisztrálta magát, közülük 4879-nek deklarált célja, hogy befolyásolja az uniós politikai döntéshozatalt a vállalati érdekek mentén. A felmérésből kiderült, hogy a 20, brüsszeli irodával is rendelkező nagy ügyvédi iroda közül 14 nem regisztrálta magát. Számos bank, amelynek képviselői részt vettek találkozókon a tőkepiaci unió reformcsomag előkészítése során, szintén nem regisztrálta magát a nyilvántartásban.

A TI azt ajánlja, hogy tegyék kötelezővé az átláthatósági nyilvántartást, mivel így szankcionálni lehetne azokat a szervezeteket, amelyek nem tartják be a lobbizás szabályait. A korrupcióellenes szervezet javasolja továbbá, hogy az uniós döntéseket lássák el "jogi lábnyommal" (legislative footprint), amelyből kiderül, mekkora hatásuk volt a lobbistáknak az adott jogszabályra.