Egy éve történt a Hableány-katasztrófa

Ma egy éve, 2019. május 29-én késő este történt Magyarország történetének egyik legsúlyosabb vízi balesete, a Hableány-katasztrófa. A politikai mellékszállal és néha nehezen értelmezhető hatósági döntésekkel tarkított ügynek még messze a vége, a balesetben részes szállodahajó kapitányának tárgyalása csak ősszel kezdődik.
Szász Péter, 2020. május 29. péntek, 06:40
Fotó: MTI Fotó / Lakatos Péter

Tavaly május 29-én késő este érkezett a hír, hogy két hajó összeütközött a Dunán a Parlamentnél. A hatóságok megkezdték az emberek felkutatását, azonban a munkát nagyban nehezítette az esős időjárás, a Duna magasa vízállása, erős sodrása és alacsony hőmérséklete.

A balesetben a Panoráma Deck Kft. Projekt 544 (Moszkvics) típusú, 27 méter hosszú sétahajója és a Viking Cruises ezer tonnás szállodahajója, a Viking Sigyn volt érintett. A Hableány roncsát szinte azonnal megtalálták a Margit híd pilléréhez közel.

A hatóságok óriási erőket fordítottak az áldozatok felkutatására. A Hableányon a baleset idején 35 ember tartózkodott: 33 dél-koreai turista, a magyar kapitány és a szintén magyar matróz. Mindössze 7 turistát sikerült kimenteni élve a vízből. Utóbbi fontos szál az eljárásban, felmerült ugyanis, hogy mind a Vikingy Sigyn tapasztalt, mentésvezetői gyakorlattal bíró kapitánya, mind pedig a közelben tartózkodó másik szállodahajó, a Viking Idun személyzete hibákat követett el.

Végül a 28 áldozatból 27-et találtak meg és azonosítottak a hatóságok, az utolsó dél-koreai turistát eltűntként tartják nyilván. Ezzel kapcsolatban Magyar György ügyvéd korábban lapunknak azt mondta, hogy a 41 éves, dél-koreai nő lehetett az első, aki a vízbe esett és a szállodahajók egyike alá sodródhatott.

A roncsot június 11-én, 13 nappal a baleset után emelték ki, ma az Újpesti-öbölnél a téli kikötő sólyapályáján áll. Senki sem nyúlhat hozzá, amíg tart a büntetőeljárás.

Furcsaságok a nyomozásnál

Sokak számára érthetetlen módon a Viking Sigyn a baleset után elhagyta Budapestet és utasaival együtt Passauba tartott. A hajóskapitány Budapesten maradt, ügyvédein keresztül azt üzente, hogy nem szegett meg semmilyen szabályt.

Egy héttel a baleset után lapuk szúrta ki a Vessel Finder hajókövető oldal és a Duna-parti (linzi) webkamerák felvételei alapján, hogy a hajó üzemelt. Buszok jöttek-mentek mellette, teherautókból pakoltak, illetve kinyitották a fedélzeten lévő napernyőket is.

Később a hajó ismét Budapest felé indult, de nem jött be a fővárosba, hanem megállt Visegrádnál. A rendőrség újabb szemlét tartott a hajón "további bizonyítékok beszerzése és a tényállás teljes körű tisztázása érdekében".

Mivel sokakban felmerült, hogy esetleg szakszerűtlen lépés volt elengedni a hajót a tragédia után, a rendőrség közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy nem követtek el hibát és a hajó távozás semmilyen hatást nem gyakorolt az eljárás menetére.

A jármű utoljára június 25-én járt a magyar fővárosban, akkor sikerült is lefotózni az orrán lévő sérüléseket. A cég később levette a hajót a magyar útvonalról.

Napi.hu, Szász Péter

Politikai szál

A baleset kezelése kapcsán felmerült, hogy esetleg politikai indíttatásból engedték el a hajót Budapestről. A szállodahajók belvárosi kikötése ugyanis óriási üzlet, amelyen a Viking Cruises és a magyar kormány osztozik. Azért, hogy a szállodahajók kiköthessenek, úgynevezett pontondíjat kell fizetni. Ez milliárdos bevételt hoz a fővárosi kikötőhelyek túlnyomó részét birtokló Mahart Passnave Kft-nek.

A cég 49 százalékát néhány éve a Viking River Cruises hazai leányvállalata, a Viking Hungary Kft. vette meg, míg 51 százalék állami tulajdonban maradt. Ez a vagyonrész előbb a Magyar Nemzeti Vagyonügynökséghez került, majd nemrégiben a Magyar Turisztikai Ügynökségé (MTÜ) lett.

Az ügy a parlamentben is előkerült: Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője Orbán Viktort kérdezte a közös üzletről, a miniszterelnök azonban azzal ütötte el a kérdést, hogy az ízléstelen.

Előzetesből házi őrizetbe és vissza

Jurij C.-t, a Viking Sigyn ukrán származású kapitányát a baleset után őrizetbe vették és kihallgatták. Később a letartóztatását is elrendelték, azonban csak bűnügyi felügyeletbe került, nem hagyhatta el Budapestet és nyomkövetőt kellett viselnie.

Később egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot vele kapcsolatban egy korábbi balesetről, illetve arról, hogy adatokat törölt a telefonjáról. Utóbbit később cáfolták.

A nyár folyamán a kapitányt többször bevitték a rendőrök, majd kiengedték, úgy tűnt, hogy az ügyészség és a bíróság nem tud zöldágra vergődni azzal kapcsolatban, hogy Jurij C. elszökhet-e Magyarországról vagy sem. Attól tartottak, hogy a jó anyagi lehetőségekkel, komoly nemzetközi helyismerettel és kapcsolati hálóval rendelkező kapitány valahogy átjut Ukrajnába, amely aztán nem fogja kiadni őt Magyarországnak.

Vádat november végén emeltek ellene, halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt.

Pár napos hír, hogy a bíróság a tárgyalást szeptember 8-ra halasztotta.

Mi áll a vádiratban?
A vádirat szerint a vádlott 1975 óta hajózik a Duna egész szakaszán. 1989 óta van hajóskapitányi képesítése, 2000. óta egy svájci székhelyű hajózási társaság alkalmazásában áll, mint hajóskapitány. A férfi érvényes rádió- és radarkezelői képesítéssel is rendelkezik.

A kapitány a hajót zuhogó esőben, éjszakai látási viszonyok között, a Duna két partján üzemelő közvilágítás mellett, sűrű vízi forgalomban vezette, azonban szabad szemmel több mint 1 kilométer távolságra el lehetett látni.

A Dunán ekkor azonos irányba közlekedett a Hableány nevű, kisebb személyhajó, amelyen utasként 33 dél-koreai állampolgár, valamint a kapitánya és egy fő legénység tartózkodott. A kisebb hajó a Parlament előtt, balról megelőzte a szállodahajót, majd előtte hajózott és így elsőbbségi helyzetbe került a Margit híd alatti áthajózásnál. A nagy hajót vezető vádlott ennek ellenére gyorsítani kezdett.

Ekkor körülbelül 5 percig szabad szemmel, és a hajó radarberendezésének képernyőjén, illetve a helymeghatározó adatokat megjelenítő kijelzőn is egyértelműen látható volt a Hableány hajó helyzete, iránya és sebessége. Az is észlelhető volt a vádlott számára, hogy ha változatlan sebességgel és irányban vezeti a saját hajóját, a Hableányhoz veszélyes közelségbe kerül és a két hajó ütközése is bekövetkezik. A kapitány azonban a tőle elvárható figyelmet elmulasztotta, percekig nem a hajó vezetésére koncentrált, így mindezt nem észlelte, a biztonságos távolságot nem tartotta meg, az előzéshez szükséges rádió- és hangjelzést nem adta le.

A vádlott magatartása miatt a Margit híd alatti hajóúton a szállodahajó nekiütközött a Hableány hátsó részének, a kisebb hajót beforgatta maga elé, rövid ideig maga előtt tolta, majd lenyomta. A Hableány körülbelül 30 másodperc alatt teljesen víz alá került, elsüllyedt, a rajta tartózkodó harmincöt személy vízbe került.

A vádlott az adott helyzetben tőle elvárható segítségnyújtási kötelezettségének a harmincöt közvetlen életveszélyben lévő sértettet illetően nem tett eleget, annak ellenére, hogy a megfelelő képzéseken és gyakorlatokon részt vett, 2019 áprilisában és májusában több mentési gyakorlatot le is vezetett.

HOZZÁSZÓLÁSOK