A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint az esetleges kemény gazdasági szankciók nemcsak Oroszországnak árthatnak, hanem Németországnak is. A büntetőintézkedések "súlyos hatást gyakorolhatnak német cégekre és németországi munkahelyekre" - emelte ki Eric Schweitzer, a DIHK elnöke a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva. Hozzátette: a legrosszabb esetben előfordulhat, hogy a moszkvai vezetés egyszerűen államosít német cégeket.

Oroszország szerepe a német gazdaságban az exportot tekintve nem jelentős, a kivitel csupán 3,5 százaléka irányul Oroszországba. Ugyanakkor egy sor nagyvállalatnak komoly érdekeltségei vannak Oroszországban, és becslések szerint 200 ezer németországi munkahely függ a német-orosz gazdasági kapcsolatoktól - mutatott rá egy összeállításában a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS), hozzátéve, hogy a nyersanyagellátásban igen fontos Oroszország, például a földgázfogyasztás 40 százalékát fedezik orosz forrásból Németországban.

A Welt am Sonntag című lap szerint az orosz piacon tevékenykedő német cégek körében az a hír járja, hogy az orosz kormány már kilátásba is helyezte német tulajdonban álló vállalkozások közösségi tulajdonba vételét. Ez a "horrorforgatókönyv" - mondta a berlini lapnak Eckhard Cordes, a német vállalatok kelet-európai kapcsolatait ápoló szervezet (Ostausschusses der Deutschen Wirtschaft) elnöke. Szerinte egy ilyen intézkedés közvetlen kárvallottjai ugyan a német tulajdonosok lennének, de Oroszország veszítene a legtöbbet, mert az államosítás hosszú időre elriasztaná a külföldieket.

Újabb gyomrost kaphat az E.ON

A Welt am Sonntag összeállítása szerint elsősorban az E.ON energetikai óriáscég szenvedné meg, ha az ukrajnai válság miatt elmérgesedne a helyzet. Az E.ON a legnagyobb külföldi befektető az orosz energetikai szektorban, és az orosz gáz első számú vásárlója Németországban. Jelentős érdekeltségekkel rendelkezik mások mellett a BASF vegyipari konszern olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalata, a Wintershall is.

Aggódhat az egyebek között a MediaMarkt és a Saturn áruházakat üzemeltető METRO konszern is, amelynek 129 áruháza van Oroszországban. Ezek tavaly együtt összesen 5,4 milliárd euró bevételt értek el.

Számos nagy német cégnek kiemelten fontos az orosz piac. Az Adidas számára harmadik, a Henkel számára a negyedik legnagyobb felvevőpiac Oroszország, a német autógyártók pedig - kivéve a Porschét - nemcsak értékesítenek, hanem termelnek is Oroszországban.

Az egyik gyártó már megérezte az ukrán válságot, mert nem engedik át a határon az oroszországi üzemben összeszerelt, ukrajnai eladásra szánt autókat. "Az ukránok látni sem akarnak több orosz kocsit" - mondta a Welt am Sonntagnak az autóipari szakember, aki a saját nevét és az érintett márka nevét sem kívánta nyilvánosságra hozni.

A szankció nem megoldás

Eckhard Cordes szerint az ukrajnai válság miatt "kölcsönös szankciók spirálja" alakulhat ki, ami az egész európai gazdaságnak árthat. Erre hívta fel a figyelmet Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa is, aki a Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a szankciók az orosz és az uniós gazdaság szoros kapcsolata miatt hátráltathatják a kilábalást válságból.

Az esetleges büntetőintézkedések hatása is kérdéses - tette hozzá Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. "Vlagyimir Putyint nem lehet szankciókkal tárgyalóasztalhoz kényszeríteni" - mondta a német politikus.

Szakértők is kétségbe vonják a gazdasági szankciók hatásosságát. A kubai kommunista vezetést évtizedek alatt sem lehetett változtatásokra kényszeríteni az amerikai embargóval, általában véve pedig azt látszik, hogy "a gazdasági szankciók rendszerint nem érik el a céljukat, és gyakran éppen azoknak ártanak, akiknek használniuk kellene" - idézte a FAS egy amerikai kutató, Charles A. Rarick megállapítását.