A negyedik ipari forradalom, vagyis a gazdaság digitalizációja leginkább az informatikai és kibernetikai fejlesztéseken múlik. De mellette fontosak az olyan trendek is, mint a szervezetek okos működés (Smart Operations) - vagyis számítástechnikai fejlesztése. A válaszadók legnagyobb szerint kiváló eredményeket hoz, mint például az adatvezérelt szolgáltatások kialakítása. Ezzel jelentősen emelni lehet a hatékonyságot.

Az "okos működés" területén viszonylag kicsi még a verseny, de ez a következő években változhat: a válaszadók szerint az "okos működés" gazdasági jelentősége az elkövetkező három évben legalább 50 százalékkal magasabb lesz, mint az okos gyáré (Smart Factory) és az okos termékeké (Smart Products). Az Ipar 4.0 két utóbbi területével a német vállalatok egyharmada még nem foglalkozik.

Az okos termékek területén a német vállalatoknak mindössze 27 százaléka nem tett még semmiféle erőfeszítést, a többiek dolgoznak rajta. Az olyan "okos termékek" segítségével, mint a szenzorok vagy a mikrovezérlők még rendkívül komplex folyamatok és magas darabszám esetén is alacsonyan tartható a hibaarány.

A negyedik ipari forradalomban a középvállalatok teljesítenek különösen jól. Ehhez fel kell ismerni a releváns technológiai trendeket és azok gazdasági jelentőségét, elő kell teremteni a szükséges erőforrásokat, és sikeresen végig kell vinni a projekteket. A kisebb cégeknél szűkösek az erőforrások, a nagyon nagyok pedig lassúak - így az Ipar 4.0 bajnokai a középvállalatok.

A negyedik ipari forradalom egyre jobban meghatározza a termelési irányokat. A digitalizációval megváltoznak a gyártási folyamatok, a fogyasztói gondolkodás és a termékek életútja is, sőt, sok területen már lezajlott ez a folyamat. A jelenlegi folyamatoknak hat pillére van, ugyanezek határozzák majd meg a jövő vállalkozásainak sikerét is - állapította meg Nigel Moulton, a Dell EMC kutatási vezetője a cégcsoport budapesti konferenciáján.

A felmérésről

Az Ipar 4.0 technológiai trendjei című tanulmányt az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég és a német EBS Gazdasági és Jogi Egyetem készítette, felhasználva a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövegségének (VDMA) módszertanát. A felmérés alapját 106 iparvállalat döntéshozóinak megkérdezése adja.