Az amerikai hatóságok vesztegetés és korrupció gyanújával vizsgálják a Microsoft Corp. egyes magyarországi szoftverértékesítéseit - adta hírül a Wall Street Journal (WSJ) az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva.

Az ügy nem új, csak újabb fejleményei vannak. Más hazai sajtóorgánumok mellett a Napi.hu is a gyanús ügyleteket feltáró cikksorozatban foglalkozott az év elején azzal, hogy a világ számos országban, ezen belül Magyarországon is belső céges, illetve hatósági vizsgálatok folynak a szoftveróriás kormányzati üzletei körül.

A WSJ jelzi, hogy a Microsofttal és a termékeit értékesítő partner vállalataival kapcsolatos eljárások 2013-ban kezdődtek öt országban, miután az amerikai vállalat az évtized elején megerősítette jelenlétét a feltörekvő, illetve az olyan kisebb, közepes jövedelmű országokban, mint Magyarország. Esetenként a cég jó hírét romboló botrányok és perek kapcsolódtak ezekhez az ügyekhez.

A lényeg

Az amerikai napilap úgy foglalja össze a lényeget, hogy a Microsoft egyes magyarországi értékesítő partnerei mély árengedménnyel kaptak szoftvereket, amelyek azután piaci árukhoz közeli szinten adtak tovább állami szervezeteknek. A vizsgálat tárgya, hogy a közvetítő cégek nem használták-e kormányzati tisztviselők megvesztegetésére az értékkülönbözetet. A WSJ szerint az amerikai igazságügyi minisztérium és a pénzügyi felügyelet (SEC) is kutakodik.

A Microsoft azt állította az üzleti lapnak nyilatkozva, hogy már igen korán, 2014-ben elindította saját belső vizsgálatát a gyanús magyarországi kormányzati üzletekkel kapcsolatban. Hozzáteszik, hogy együttműködnek az igazságügyi minisztériummal.

Azt, hogy a cég és a hatóságok komolyan veszik a vizsgálatot, eddig is lehetett tudni: több volt dolgozó a Napi.hu-nak korábban arról beszélt, hogy volt, akit a redmondi központba egy konferenciára hívtak, de valójában kikérdezték a korrupciós ügyekről. Valamint a hazai ellenőrzésen adathordozókat is elvittek a revizorok. Egyes hírek szerint a Microsoft akár egymilliárd dolláros büntetést is kaphat az amerikai felügyelettől.

Elbocsátások

Újdonság viszont, hogy a WSJ azt írja: a Microsoft állítása szerint négy embert bocsátottak el a Magyarországon folyó vizsgálat nyomán, köztük Papp Istvánt, a cég itteni érdekeltségének korábbi vezérigazgatóját. Papp a WSJ-nek egy WhatsApp-üzenetben azt írta, hogy a Microsoft családjának tiszteletben álló tagja volt, csak pozitív visszajelzéseket kapott a főnökeitől.

A volt vezérigazgató hasonló nyilatkozatot adott a Napi.hu-nak is korábban. Távozása után az államigazgatásban találta meg a helyét: 2016 szeptemberében a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettesi székébe került, ahol egészen 2017 áprilisáig maradt. Ezt követően saját tanácsadó cégével kezdett el foglalkozni.

A magyarországi informatikai vállalkozók között ismert tény volt, hogy a Miniszterelnökségnek is dolgozik. A Napi.hu kérdésére Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón megerősítette, hogy a 170 milliárdos közigazgatás-korszerűsítési program végrehajtásában segédkezett akkor, mint a piacot jól ismerő szakértő.

Találkozó

A WSJ cikkéből kiderül, hogy a Microsoft 2012-ben erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy lebeszélje a magyar kormányt versenytársai ingyenesen elérhető szövegszerkesztő és táblázatkezelő szoftvereinek használatáról. Ennek az évnek a novemberében Kevin Turner, a vállalat akkori ügyvezető igazgatója találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki a kormány közleménye szerint egy csoport kisvállalat tulajdonosának kíséretében vett részt a tárgyaláson. Utóbbiak kilétét nem részletezi az amerikai lap cikke.

Az ezt követő két évben a Microsoft nagyjából évi 30 millió dollár (közel 8,5 milliárd forint) értékű szoftvert értékesített ilyen kisebb cégeknek, esetenként akár 30 százalékos árengedménnyel - teszi hozzá a WSJ az ügyet ismerő forrásra hivatkozva. Az nem világos, hogy ezeknek az ügyeknek mekkora részét érintik a vizsgálatok.

Azt korábban megírta már a sajtó, hogy a 2014-es választások után az uniós támogatásból lebonyolított állami informatikai fejlesztéseknél (informális) kulcsszereplővé vált Tiborcz István vállalkozó és testvére, Tiborcz Péter, aki ekkor a magyar adóhatóság informatikai fejlesztésekért felelős osztályát vezette. Kettejüknek "ráhatásuk" lehetett arra, hogy mely szállító cégek felé lejtsen a pálya a beszerzéseknél.

Csalók

Az engedményekről a Microsoft Magyarországon kívül dolgozó értékesítő munkatársai döntöttek - állítja az amerikai lap egyik forrása. A szoftveróriás szerint ezeket a döntéseket csaló magyar alkalmazottak megtévesztő információira alapozták. A lényeg, hogy nem minden engedményt adtak tovább a kormányzati vásárlónak, amely a közvetítőtől kapta a szoftvereket.

A kormányzati eladások felpörgették a magyar Microsoft-cég forgalmát, amit el is ismertek. Az anyavállalat 2015-ben a legjobb leányvállalatok között említette magyarországi vállalkozását.

A fotó forrása: Shutterstock