Forintban milliárdos nagyságrendű tartozást nem fizetett ki két cég, a Hochtief Construction AG és az Eiffel Deutschland Stahltechnologie GmbH a magyar Ganz Híd-, Daru és Acélszerkezetgyártó Zrt.-nek - írta az építőipari portál.

A két eset közül a talán a Hochtief ügye a kínosabb. Nem zárható ki, hogy a vállalat vezetősége értesült arról, hogy a magyar cég a fizetésképtelenség szélén áll. Ennek tudatában dönthettek úgy, hogy nem fizetik ki a Deutsche Bahn (DB) Berlinben, az Ostkreuz vasúti csomópontjának építkezéséhez rendelt 1,2 millió eurós értékű acélszerkezetét a magyar cégnek. Amennyiben ez így történt, akkor nem csupán a német jogban előírt jóhiszeműséget sértette meg a Hochtief, hanem a Deutsche Bahn fővállalkozókkal szemben is támasztott szakmai elvárásait is, melyeket etikai kódexben fektettek le.

Ócskavas vagy sem?

A 2006-2007 fordulóján megkezdett projektben a Ganzzal a Hochtief 2008 áprilisában először egy nagyobb mértékű szerződést kötött, majd közös megegyezéssel csökkentett mértékben vállalta el a csomópont hídelemeinek elkészítését. Miután a gazdasági helyzet tovább romlott és a magyar vállalat hitelhelyzete megnehezedett, a felek 2008 decemberében tanúk előtt állapodtak meg arról, hogy a magyar cég a hídelemeket legyártja és leszállítja, a Hochtief pedig a készültség százalékos arányában fizeti ki azokat.

A gazdasági visszaesés miatt nehéz helyzetben levő, több száz alkalmazottját gyakorlatilag alkalmi munkákból fenntartó magyar cég szívesen fogadta a lehetőséget, végül körülbelül 1,2 millió euró értékben állított elő és szállított vasúti elemeket az építkezéshez.

A tárgyalások során a Ganz Zrt. vezetősége nem titkolta el azt, hogy nehéz anyagi helyzetbe került a 2008-as gazdasági válság kitörése után. Így a Hochtiefnél tudhatták, hogy ha nem fizetik ki, a Ganznak nem lesznek forrásai arra, hogy jogi úton a követelést érvényesíteni tudja. Az elkészült hídelemeket pedig nem vették át a szerződésnek megfelelően és ócskavasnak minősítették a Hochtief elszámolásában. Ennek ellenére ezek mégis beépítették a berlini vasúti csomópontba, ahol mindmáig használatban állnak.

A német vállalat és a DB is arra hivatkozik, hogy utólagos munkálatokat kellett végezniük az acélszerkezeti elemeken, azonban azzal nem számolhattak, hogy egy közelben élő berlini hobbiként dokumentálja a munkájukat. A blogon dátumokkal együtt örökítették meg fényképekkel az építkezés ütemét. Amikor a magyar vállalat utódcége ehhez az információhoz hozzájutott, rögtön feltűnt, hogy a 2009 januárjában és februárjában leszállított hatalmas elemeket március 14-én már be is emelték a szerkezetbe. Arra a vállalat és utódjainak szakértői szerint is aligha lehetett idő, hogy átépítsék ezeket, legfeljebb átfestésről lehetett szó. Ez az információ megfelel annak, hogy a Magyar Építők értesülései szerint a németek is jelezték még a cégek között kirobbant viszály előtt, hogy egy utólagos átfestésre van igényük. A Hochtief azóta sem fizette ki a munkáért járó 1,217 millió eurót.

Egy másik esetben is pórul jártak

A Ganz Zrt. 2006-2007 fordulóján szerződött le az Eiffel Deutschland Stahltechnologie GmbH-val a Schleswig-Holstein tartományban található Itzehoe melletti autópálya-híd acélszerkezetének elkészítésére. A ma SEH Engineering GmbH-ként ismert Eiffel először 2,56 millió, majd egy szerződésmódosítás után hárommillió euróért rendelt kicsivel több mint kétezer tonnányi acélszerkezetet magyar beszállítójától.

A német kiviteli tervek nem készültek el időben, ráadásul az ezek alapján legyártott hídelemek 400 tonnával nehezebbek voltak annál, mint amelyről a dokumentáció elkészülte előtt megállapodott a magyar és a német cég, így ezeknek speciális szállítási igényeik lettek.

A magyar cég 2008 áprilisa és novembere között átadta a szállítmányozónak az elkészült acélszerkezeteket, azonban azt nem tudni pontosan, hogy az Eiffel mikor és milyen feltételekkel vette át ezeket ettől a vállalattól. A speciális szállításból adódó 838 ezer eurós többletköltséget az Eiffel a magyar céggel akarta kifizettetni, sőt ellenigényeket támasztott, így végül 1,3 millió eurónyi követelést nem fizettek ki a Ganznak. Mindez annak ellenére történt, hogy a hazai cég megbízhatóan úgy értesült: a leszállított elemeket beépítették a Störbrücke néven ismert autópályahídba. Itt is felmerül, hogy a vállalkozó tisztában volt a beszállító nehéz anyagi helyzetével, hiszen mire a fizetésre sor kerülhetett volna, a válság már elmélyülőben volt.

Ha a Ganz Zrt.-t nem mentik meg a tulajdonosok valamint a Hídépítő Zrt. tőkeinjekciójukkal, illetve követelések átvállalásával 2011-ben, a német üzletek teljesen véget vetettek volna a több mint 150 éves Ganz céghagyományok egyik utódja működésének - olvasható a cikkben.