Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A létesítmény kivitelezése nem kerülhet többe 10 milliárd eurónál és tíz év múlva már áramot kell termelnie.

A miniszter jelezte, hogy eddig hárman érdeklődtek hivatalosan: a kínai állami nukleáris konszern, a Kínai Nemzeti Atomenergetikai Társaság (CNNC), a Framatome francia atomerőmű-építő vállalat és a Korea Hydro and Nuclear Power Co. dél-koreai atomenergetikai cég.

A belenei atomerőmű-projekt igen vitatott Bulgáriában. Több szakértő szerint nem lesz nyereséges a működtetése, mivel sem Bulgáriának, sem a szomszédos országoknak nem lesz szüksége új energiaforrásokra 2035 előtt. Mindazonáltal a bolgár parlament idén júniusban feltételekkel ugyan, de engedélyezte, hogy a kormány újraindítsa a kétezer megawatt teljesítményre tervezett belenei atomerőmű megépítésének 2012-ben befagyasztott projektjét.

A parlament kikötötte ugyanakkor, hogy a kormány nem ajánlhat fel állami garanciákat, és nem ígérheti meg az előállított elektromos energia preferenciális áron történő megvásárlását.

Orosz függőség

Bulgáriában jelenleg egyetlen atomerőmű üzemel. A Duna mellett fekvő kozloduji erőműben két, egyenként ezer megawatt teljesítményű szovjet gyártmányú reaktor működik, és ezek Bulgária áramtermelésének 33 százalékát adják.

A délkelet-európai állam gázszükségletének 95 százalékát, kőolajfogyasztásának pedig 80 százalékát oroszországi importból fedezi. Bulgária egyetlen olajfinomítója a Lukoil orosz olaj- és gázkitermelő cég tulajdonában áll.

Bulgária 2005-ben hirdetett tendert a Duna-parti Belene városba tervezett atomerőműre. A nyertes cég, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern atomerőmű-építő vállalata, az Atomsztrojekszport a 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében két, egyenként 1000 megawatt teljesítményű harmadik generációs reaktorral szerelte volna fel a létesítményt. A bolgár kormány 2012-ben befagyasztotta a beruházást, mert nem tudott megállapodni az orosz féllel a kivitelezés költségéről, és nem sikerült nyugati befektetőt találni. A zátonyra futott ügylet nyomán Bulgária 601 millió euró kártérítést fizetett a Roszatomnak.