Sorban állnak a cégek is hitelért a bankoknál. Az idén négy hónap alatt 934,4 milliárd forintnyi hitelt vettek fel, ez 321 milliárddal több annál, mint amennyit visszafizettek. Tavaly még erősebben indult az év, akkor 1034,4 milliárd forint volt az első négy hónapban az új hitel, de akkor a törlesztés is nagyobb volt, így csupán 193,5 milliárd forinttal nőtt a vállalatok banki tartozása - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.

Beindult az NHP Fix

A vállalati új forinthitelezés január kivételével minden hónapban 100 milliárd forint fölött volt, április végéig összesen több mint 650 milliárd forintnyi forint alapú hitelt vettek fel a cégek. A forint alapú kölcsönöknél még áprilisban is a változó kamatozású hitelek domináltak, de májusra beindult az MNB Növekedési Hitelprogramjának új fázisa, az NHP Fix is. Az 1000 milliárd forintos keretösszegből május végéig 131 milliárd forintnyira sikerült szerződni a cégekkel.

A vállalati hitelezés folyamata hosszadalmasabb, mint a lakosságié. Miközben egy lakossági hitelt néhány nap, sőt akár percek alatt elbírálnak a bankok a céges hiteleknél a hitelbírálat általában hetekig, sőt hónapokig tart. Az NHP Fix keretében mindenesetre már több mint 4700 céggel szerződtek le, és csaknem 5900 hitelkérelmet bíráltak el. A már kihelyezett hitel összege 98 milliárd forint.

Az NHP Fix szerződéses összegei (milliárd forint)
CégméretHitelLízingEgyütt
Mikrovállalkozás32,13466,1
Kisvállalkozás2117,638,6
Középvállalkozá18,28,426,6
Összesen71,360131,3
Forrás: MNB

Az agrárcégek viszik

A megkötött szerződések 54 százaléka új beruházási hitel volt, a többi lízingügylet. A legnagyobb hitelfelvevő az NHP Fix programban az agrárium, amiben a szezonalitás is szerepet játszhat, hiszen a vetés ideje az, amikor a legtöbb beruházásra szükség van. A mezőgazdasági cégek 30 milliárd forintnyi NHP Fixet igényeltek.

Az NHP Fix olcsó, az ügyleti kamata legfeljebb 2,5 százalékos lehet, de az MNB statisztikái szerint a bankok ez alá is mehetnek, mert áprilisban az egymillió eurósnál kisebb összegű, ötévesnél hosszabb kamatperiódusú vállalati forinthitelek kamata csökkent, csupán 2,42 százalékos volt - az NHP Fix pedig jellemzően ebbe a kategóriába tartozik.

Mikrovállalkozásokba megy

A második helyen a feldolgozóipar áll, majd a kereskedelem és javítás következik, a negyedik pedig az építőipar. A legtöbb fix kamatozású MNB által támogatott hitelt az ország középső területén veszik fel, Közép-Magyarországra került a program hiteleinek 29 százaléka, 17 százalék pedig a dél-alföldi térségbe ment. Az észak-magyarországi régió részesedése a legkisebb, csupán 5 százalék.

Az NHP Fix keret felét mikrovállalkozások veszik fel, a kisvállalkozásokra 38,6 milliárd, a középvállalkozásokra 26,5 milliárd forint jutott eddig. Az áltagos beruházási hitelek volumene 91 millió forint volt, de a medián csupán 37,1 millió. A lízingek átlagos mérete 11,7 millió, a mediánja pedig 6,2 millió forint volt. A hitelek esetében az átlagos futamidő 8,4, a lízingeknél 4,8 év.

Az euróhitel is kelendő

Az első négy hónapban 280 milliárd forint fölötti értékben vettek fel a cégek euróhitelt, ez a tavalyinál csaknem 80 százalékkal nagyobb mennyiség. Devizahitelt főleg az exportra termelő vállalatok vesznek fel, például a feldolgozóipar, azon belül pedig a gépipar vagy a vegyipar cégei. Előbbiek hitelállományának csaknem a 90, utóbbiénak a 74 százaléka van devizában.

A vendéglátásban, turizmusban, az ingatlanprojektekben és a logisztikában is magas a devizahitelek aránya, hiszen ezekben az ágazatokban is keletkezik devizás bevétel. Az arány azonban alacsonyabb, 50-60 százalék között van. Nagyon alacsony viszont a devizahitelek aránya az olyan szektorokban, mint a mezőgazdaság, a kereskedelem, az IT, a villamosenergia-termelés vagy a pénzügyi tevékenység.