Húsz éve nem látott dolog történt a zeneiparban

A zeneipar globális bevételei emelkedtek tavaly, Magyarországon azonban csökkent a forgalom.
K. Kiss Gergely, 2017. április 26. szerda, 12:15
Fotó: Napi.hu

A hangfelvétel-ipar összbevétele 2016-ban nemzetközi szinten 5,9 százalékkal, 15,7 milliárd dollárra nőtt (az adat magában foglalja a fizikai és digitális értékesítéseket, valamint a kiadói és előadói jogdíj-bevételeket). Ilyen mértékű növekedés még sosem volt az 1997 óta tartó időszakban, amióta az IFPI méri a piac globális forgalmát - olvasható a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (Mahasz) közleményében.

A kismértékű csökkenés oka a jogdíj-bevételek éves elszámolásaiban előforduló ingadozás (melynek hatására a 2015-ös év kimagasló bevételeket mutatott); ám ezt is majdnem ellensúlyozzák az évek óta jelentősen növekvő digitális (10,8 százalék), és a hosszú idő után először újra növekedést mutató fizikai (15,6 százalék) értékesítések.

Tavaly a fizetős streaming szolgáltatások 112 millió felhasználóval, 60,4 százalékos emelkedést produkáltak a globális bevételekben. A digitális értékesítés a hangfelvétel-ipar teljes bevételeinek 50 százalékát tette ki 2016-ban. A streaming növekedése több, mint ellensúlyozni tudta a letöltések bevételeinek 20,5 százalékos, valamint a fizikai értékesítések 7,6 százalékos csökkenését.

A hangfelvétel-ipar egy 15 éven át tartó, 40 százalékos visszaesést hozó időszak után ismét a fenntartható fejlődési pálya megteremtésén dolgozik - értékelnek a jelentésben.

Élénkülés Magyarországon is

A zeneipari bevételek 1,7 százalékos csökkenéssel, 6,5 milliárd forintot tettek ki 2016-ban, a Mahasz adatai szerint.

Az ágazatban, a streaming a legjobban növekvő bevételi forrás hazánkban is: az emelkedés - a 2015-ös, 95 százalékos hirtelen megugrást követően) 2016-ban is majdnem 30 százalékos, és 718 millió forintot tesz ki a bevétel.

A letöltések szerepe folyamatosan csökken: immár Magyarországon is jelentősen, 41,1 százalékkal alacsonyabb bevételt produkáltak 2015-höz képest.

Emelkedtek a jogdíj-bevételek

A hangfelvételek sugárzásáért, nyilvános előadásáért, többszörözéséért fizetett jogdíjakból származó bevételek globálisan 7 százalékkal emelkedtek, 2,2 milliárd dollárra. Magyarországon 10,3 százalékos csökkenést láthatunk, a kimagasló 2015-ös év után. (A 2014-es jogdíj-bevételeket így is 8,3 százalékkal meghaladják a 2016-os bevételek.) Míg globálisan továbbra is a bevétel 14 százalékát produkálják, Magyarországon a teljes bevétel 55,8 százalékát teszik ki az előadóknak és kiadóknak fizetett jogdíjak.

A kiugró arány oka, nem csak hazánkban, de az egész Közép- és Kelet-Európai térségben, a fejlettebb piacokhoz hasonlóan stabil és rendezett jogi környezet és az ebben működő professzionális jogdíj-kezelés, amelyhez azonban még nem egészen tudott felnőni a számos más országban már igen fejlett digitális értékesítés és az ehhez kapcsolódó fogyasztói kultúra.

A fizikai formátumok bevételei idehaza, a tavalyi 19,7 százalékos csökkenést követően idén 15,6 százalékos növekedést tapasztalhatunk; ennek fő motorja a vinyl lemezek értékesítése, amely alacsony bázisról ugyan, de 105 százalékkal emelkedett, és immáron a teljes fizikai értékesítés több, mint 17,4 át teszi ki.

A piac rákfenéje: az értékhézag

Az "értékhézag" (angolul: "value gap") a felhasználói tartalmak feltöltését lehetővé tévő szolgáltatásokon (például YouTube) a zenéből származó bevételek, valamint a zenét létrehozó és abba befektető alkotókhoz eljutó összegek közötti növekvő különbséget írja le.

Azért tudott létrejönni, mert néhány meghatározó digitális szolgáltató működése tekintetében az internet fejlődésének korai szakaszában született nemzetközi e-kereskedelmi törvények keretében létesített felelősség-mentességet ma az iparág szerint tévesen alkalmazzák.

A Mahasz szerint ennek eredménye egy eltorzult piac; ezek a szolgáltatások visszafogott becslések szerint is 900 millió felhasználóval rendelkeznek, de az általuk a zenei alkotókhoz eljuttatott bevétel mindössze 553 millió dollárt tett ki 2016-ban. Ezzel szemben, a sokkal kevesebb, 212 millió felhasználóval bíró előfizetéses szolgáltatások (benne a fizetős és a reklámbevétel-alapú változatok felhasználói egyaránt) 3,9 milliárd dollár bevételt generáltak, fair licensz-megállapodásokon keresztül.

Szigorítások várhatóak

A megoldás kulcsa az "értékhézag" kiküszöbölése - az elnevezés a felhasználói tartalmak feltöltését lehetővé tévő szolgáltatásokon a zenéből származó bevételek, valamint a zenét létrehozó és abba befektető alkotókhoz eljutó összegek közötti növekvő különbséget takarja. A teljes nemzetközi zenei közösség ennek az anomáliának a megfelelő jogi szabályozás segítségével történő megszüntetésén dolgozik.

A globális zeneipar szintén erőfeszítéseket tesz a zene illegális terjesztésével szemben, amely a legális piac magához térését ássa alá folyamatosan. Nemzetközi szinten 19,2 millió webcímen fordultak elő jogsértő tartalmak 2016-ban, és 339 millió kérés érkezett a Google-höz ezek törlésére a találati listákból.

Az Európai Bizottság felismerte az értékhézagot, mint piactorzító jelenséget, amely jogi szabályozást igényel, és jogszabály-tervezetet nyújtott be, amelyet jelenleg az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa bírál el.

HOZZÁSZÓLÁSOK