Így lehet olcsóbb az áram Magyarországon

A cseh és szlovák villamos energia hálózat üzemeltetők vizsgálják annak a lehetőségét, hogy árampiacaikat összekapcsolják a magyarral - számolt be a Reuters. Egy lehetséges ilyen irányú megállapodás a közép-európai régiónak a nyugati árampiacokkal való integrációja felé tett lépés, és hosszabb távon alacsonyabb villamosenergia-árakat jelenthet.
Major András, 2011. február 17. csütörtök, 11:45
Fotó:

A cseh és szlovák hálózatüzemeltetők az egyebek mellett a cseh emissziókereskedelmet is irányító OTE vezetőivel együtt hozták meg a magyarországi integrációról szóló döntést, amely egy nagyobb terv részeként végső soron a közép-nyugati országcsoporttal (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) való régiós integrálódást szolgálja. A piaci integrációs projekt menedzselésére a résztvevő felek külön munkacsoportot hoztak létre.

A legjobb megoldás - nekik

A cseh és szlovák hálózatüzemeltetők szerint figyelembe véve a nyugat-európai folyamatokat, az általuk vizsgált modell a legkedvezőbb megoldást jelentené a két ország piaca számára. Hogy magyar szempontból mindez mit jelentene, arról nem szóltak a társaságok.

Az Európai Unió végső célja mind a 27 uniós tagország áramhálózatának összekapcsolása, a megújuló energia felhasználásának terjesztése és az ellátásbiztonság fokozása érdekében. Az EU célja szerint ez 2015-re jöhetne létre, a szomszédos országokban érvényes árak fokozatos egymáshoz közelítésével. Uniós statisztikai adatok szerint a cseh és kisebb mértékben a szlovák lakossági fogyasztói áramárak alacsonyabbak a magyaroknál.

Megkeresésünkre a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) közölte, hogy a társaság minden olyan kezdeményezésben részt vesz, amely hazánknak a nyugat-európai piaccal történő mielőbbi összekapcsolását segíti. Cseh és szlovák partnereinkkel történő egyeztetéseink során is ezt tekintjük fő célkitűzésünknek - fogalmaztak a társaságnál.

Csökkenhetnek a tarifák, de nem azonnal

A fejlesztések elsősorban hálózatépítést jelenthetnek majd, pozitív hozadékai pedig az ellátásbiztonság növekedésétől, a nagyobb megújulóenergia-részarány lehetőségén keresztül az alacsonyabb árakig sokrétűek - mondta el a Napi Gazdaság Online érdeklődésére Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális és kelet-közép-európai vezetője. A kedvező irányú változások azonban nem egyik pillanatról a másikra jelentkeznek, hanem pár év alatt, az eszközök megtérülése után - figyelmeztetett. A hálózatok integrációját az egyes országokban folyó nukleáris erőművi kapacitásbővítések is indokolják a szakértő szerint.

A kereskedők és egyéb piaci szereplők érdeklődése a cseh-szlovák integráció után megnőtt a térség iránt, és a Reuters által idézett vélemények szerint a Magyarország irányába való terjeszkedésben szintén "van ráció". A kelet-közép-európai térség befektetői, áramkereskedői szempontból vonzó tulajdonsága jövedelmezősége, ám a töredezett nemzeti árampiacok és a likviditás szűkössége eleddig a fejlődés útjában állt. Kelet-Európában már több ország között fölvetődött a szorosabb integráció, ám eddig csupán Csehország és Szlovákia között valósultak meg a tervek. A cseh és a szlovák villamosenergia-piacok 2009-ben egyesültek (újra, miután Csehszlovákia 1993 január elsején különvált Csehországra és Szlovákiára), ami nagyobb likviditást hozott, és a többi kelet-közép-európai országnak is megmutatta, az integráció működhet.

A piacok összekapcsolásában, a hálózati kapacitások kihasználtságának optimalizálásában az áramtőzsdének kulcsszerepe van; a szépen fejlődő HUPX afféle csomóponti szerepet tölthet be a régióban észak-déli, valamint kelet-nyugati irányban egyaránt - fogalmazott Kiss. (Árnyalja a képet, hogy a magyar áramtőzsde vezetője szerint két áramtőzsdét nem tud eltartani a magyar piac - mondta a Napi Gazdaságnak korábban adott interjúban Medveczki Zoltán, a HUPX Zrt. vezérigazgatója.) A KPMG energetikai szakértője szerint a szorosabb integráció jól illeszkedik például a Magyar Villamos Művek jelentősebb térségi szerepre vonatkozó stratégiájába is.

Kié lesz a vezető szerep?

Az integráció kapcsán a szekértő szerint nagy kérdés, hogy az egyes országok vezető villamosenergia ipari csoportjai közül ki fogja majd betölteni a vezető szerepet. A cseh CEZ és a magyar MVM vállalati érdekei mellett egyéb energiapolitikai megfontolások is alaposan befolyásolhatják a tárgyalások menetét.

Az országok energiahálózatainak szorosabb összekapcsolására vonatkozó terv nem új; az Európai Unió számára az ezredforduló óta fontos cél az integráció fokozása. A Magyarország és Szlovákia közötti összeköttetések tovább építésének célja már a hazai hálózatfejlesztési tervekben is szerepelt.

A közép-nyugati régióban több országpár között hasonló integráció zajlott le. Norvégia és Hollandia 2011 januárjában integrálta a korábbinál is szorosabban villamos energia hálózatait, ugyanekkor Németország és Franciaország is szorosabbra fűzte kapcsolatait. Tavaly novemberben jött létre a belga-holland összeköttetés, decemberben pedig Lengyelország és Svédország valósított meg hasonló fejlesztést.

HOZZÁSZÓLÁSOK