A portál szerint az egyezség értelmében 2016-tól valamennyi bankunióban résztvevő tagállam egységesen kölcsönnyújtási szerződést ír alá az egységes bankszanálási testülettel, egyenként nemzeti hitelkeretet biztosítva a grémiumnak az egységes bankszanálási alap tagállami részének megtámogatására, amennyiben  elfogynának a pénzügyi forrásai. A megállapodás célja a bankszanálási alap hitelességének és megfelelő tűzerejének a biztosítása a 2016 január 1-i indulástól. A 19 euróövezeti állam által biztosítandó hitelkeret együttesen 55 milliárd eurót tesz majd ki.

A még 2014 májusában Magyarország által is aláírt és mostanra hatályba lépett kormányközi megállapodás értelmében az egységes bankszanálási alapot nyolc év alatt (2024-ig) hozzák létre, a bankunióban résztvevő országok valamennyi hitelintézetének fedezett betétállományának legalább 1 százalékának megfelelő összeghatárig. Az összeg nagyságát a nyolc év végére 55 milliárd euróra becsülik. Az alapot kizárólag a bankok befizetéseiből töltik fel, mégpedig úgy, hogy a tagállamokban beszedett bankszanálási pénz egy részét az európai alapba utalják.

Az egységes bankszanálási alap azonban csak az utolsó mentsvár lesz, és abban az esetben kerül bevetésre, ha minden más meglévő eszköz és lehetőség már kimerült. Az alapszabály mostantól ugyanis a belső feltőkésítés lesz, ami azt jelenti, hogy a bankoknak adófizetői pénzek helyett első körben a részvényeseiket és a hitelezőiket kell majd tetemre hívni, ha menteni kell a "családi ezüstöt".

A bankok eszközállományának legalább a 8 százalékáig nekik (és egy előzetes sorrend értelmében a 100 ezer euró fölötti betétek tulajdonosaiknak) kell majd előteremteniük a forrásokat, mielőtt bármilyen más eszközt bevetnének. Ez szakértők szerint az esetek túlnyomó részében elég is lesz, legalábbis az eddigi bankszanálások során nem volt szükség 8 százalék fölötti belső feltőkésítésre.