Így sújtaná a Brexit ökle a Tescót - jól járhat a Lidl

A brit tulajdonban lévő áruházláncok - köztük a Tesco és a Marks&Spencer - rosszul járhatnak a Brexitet követő fontgyengüléssel és a megdráguló importtal. A német diszkontláncok viszont az árfolyamhatásoknak és egy Magyarországon is bevált módszernek köszönhetően jól járhatnak.
Napi.hu, 2016. július 14. csütörtök, 14:39
Fotó: Reuters

A Kantar piackutató intézet előrejelzést készített arról, miként érintheti a brit piacon aktív kiskereskedelmi szereplőket a szigetország távozása az EU-ból. Az Egyesült Királyság FMCG-piacának nagy részét uraló, brit gyökerű kereskedelmi cégek rövid távon amiatt aggódhatnak, hogy megdrágul az uniós importáruk beszerzése, a gyengébb font/euró keresztárfolyam következtében.

Emiatt rákényszerülhetnek arra, hogy nagyobb hangsúlyt fordítsanak a helyi árubeszerzésre, így jobb kapcsolatokat kell kiépíteniük a helyi gazdákkal, és persze sok esetben bőségesebb kedvezményeket kell nyújtaniuk nekik. Vége lehet a dömpingárnak!.

Az angoloknak kívül nem tágasabb

Középtávon aztán a külföldi beszerzés válhat a brit kiskereskedők legkomolyabb problémájává - immár a szabályozás változásai miatt is. Az EU-ból importált friss áruk ára határozottan megindulhat felfelé, ami jelen állás szerint igen érzékenyen érintené a piacvezető Tescót, amely például a Nagy-Britanniában eladott vaj- és sajttermékeihez majdnem 50 százalékban más uniós tagállamok piacairól szerzi be alapanyagként a tejet.

Az inflációs nyomás további ösztönzést adhat arra, hogy a kiskereskedők helyi forrásból szerezzék be a termékeket/alapanyagokat. Emellett a magasabb nyersanyagárak valószínűleg megdobják a logisztikai költségeket is.

A munkaerő költségére hosszabb távon nem lesz érdemi hatása a Brexitnek, tekintettel arra, hogy idén nemzeti létminimumrendszert vezettek be. A külföldi munkaerő szűkülése viszont megnehezítheti, hogy számos pozícióba - az áruházi dolgozóktól a felső vezetőkig - szakképzett dolgozókat találjanak.

Fokozatosan üthet be a dolog
A Kantar vizsgálatának szemszögéből a Brexit azonnali, közép-, illetve hosszabb távon eltérő gazdasági hatásokkal járhat. Az azonnali sokk a szolgáltatások szabad áramlását érinti mélyebben, így - mint az már tapasztalható volt - a pénz- és tőkepiacokat, valamint a bankrendszert rendíti meg. Valamivel hosszabb távon a kereskedők már közvetlenül is érintettek lehetnek. Ekkor a Brexit-hatás átgyűrűzhet az áruk szabad áramlására is: az import/exportfolyamatokra, az adókra és a vámokra, valamint a termékek minőségi és biztonsági szabályozására. Középtávon pedig már a munkaerő szabad áramlását - a munkavállalás és a tartózkodás feltételeit - is befolyásolhatja a brit kilépés.

A magyarországi bizniszre is hatással lesz

A Tesco fontos érdekeltségekkel rendelkezik Kelet-Közép-Európában, Magyarország mellett Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is. E leányoknál  a pénzeszközök be-, illetve kiáramlására, valamint a beruházási képességre lehet kedvezőtlen hatással a kilépés. A második legerősebb brit kiskereskedő, Sainsbury's dániai üzletlánca miatt aggódhat.

A brit FMCG-piac negyedik legnagyobbjánál, a Morrison's élelmiszerláncnál pedig az árak elszabadulása miatt szívhatják a fogukat, hiszen a cég tagja a több vezető európai hálózatot tömörítő AMS beszerzési társaságnak. A Marks&Spencer FMCG üzletága javarészt hazai pályán értékesít, kitettsége csak egy francia leánynál van (a ruházati üzletág kockázatait az elemzés nem tárgyalja).

A nem angoloknak belül tágasabb

A nagy, kontinentális-európai kiskereskedelmi láncok eddig jellemzően nem tudtak komolyabb befolyást szerezni a brit piacon. Némi kivételt képez a két vezető német diszkont, a Lidl és az Aldi, amelyek, ha nem is tarolták le Britanniát (idén 5,8, illetve 7,5 százalékos FMCG-piaci résszel bírnak ott), hihetetlen nyomulásukkal átformálták az ország kereskedelmi képét.

Sikeres diszkontkoncepciójuk mellett, jelentősen bővítették frissáru-kínálatukat: így immár brit termékpalettájuk csaknem 50 százalékát a gyümölcs és a zöldség, a hús- és a baromfitermékek, valamint a pékáruk teszik ki. A Brexitet követően óriási előnyük lehet, hogy üzletpolitikájukban a "hazai termék" koncepciót helyezték előtérbe. Az Aldi frisshús-kínálata például már 100 százalékban brit termelőktől származik. Intenzívebb kapcsolatuk a helyi gazdákkal azt is jelenti, hogy rövid távon kedvezőbb helyzetben vannak, mint brit vetélytársaik.

Velük szemben profitálnak az árfolyamhatásokból is: a Lidl például eurómilliókat spórolhat meg a font mélyrepülésével, hiszen, az elkövetkező három évben 1,5 milliárd fontot kíván beruházni a szigetországban üzlet- és termékfejlesztésre.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tarTosPista, 2016.07.14 18:31

Örülnék neki, ha a teszkót hazavágnák. Ahány akciót hirdet, annyi cuccot nem kapok.
Ma például olyan mobil, ami mától lett volna akciós áron, még a hűlt helye sem volt ott, kintmaradt árcédulával.
Az nem megoldás, hogy én mondjuk nem megyek oda vásárolni, mert attól még nmásokat is átvernek.
Jó lenne, ha a GVH naponta küldene ki nekik büntetést.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

waszabi, 2016.07.14 18:07

Nem annyira egyértelmű a fontgyengülés miatti veszteség. Ugyanis áruportfóliójában elég nagy az aránya a helyben vagy regionálisan előállított sajátmárkás cikkeknek, főként az élelmiszereknek. Meg kell azt még látni, milyen hatással lesz. Az mindenesetre kérdéses, hogy pl. a magyar piacról a Tesconak gyártó, beszállító helyi vállalkozások mennyit veszítenének, ha pl. a Lidl venné át a vezetést, vagy a Tesco megszűnne.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html