Ijesztően sok kenyér és pékáru halmozódik fel a brit Tescókban, ezért az áruházlánc lépett.

Az új program keretében a feleslegessé vált kenyérfélékből, köztük bagettekből crostinit (pirítós) és kenyérpudingot készítenek a boltokban. Utóbbit úgy, hogy a bagetteket morzsává darálják, hozzáadnak fűszereket és vizet. A briteknél hagyományos édességnek számít a kenyérpuding, amely kvázi a Magyarországon ismert gubához (mákos, lekváros) hasonlítható. Gordon Gafa, a brit Tesco pékárukért felelős vezetője szerint a megmaradt, kissé kiszáradt pékáruk jó alapanyagok a crostinikhez és kenyérpudingokhoz. A boltlánc szerinte egyébként is ösztönzi arra a vásárlókat, hogy ne pazaroljanak.

QP | Quality Placement

A tescós termékek közül a pékáruknál keletkezik a legjelentősebb felesleg, ha beválik a program, akkor az eddiginél 40 százalékkal kevesebb megy pocsékba. Ezzel összhangban van egy másik kiábrándító adat: Nagy-Britanniában 2015-ben az élelmiszer-hulladékok harmadát a kenyérfélék adták, napi egymillió vekni kenyér  megy a szemétbe. David Moon, a WARP (Waste and Resources Action Programme) hulladékkezelő program illetékese éppen ezért üdvözölte a tescós kezdeményezést.

Több ezer tonna felesleg a magyar piacon is

Nem csak a brit, hanem a magyar Tesco is igyekszik visszafogni az élelmiszer-pazarlást és nem csak a kenyereknél. A magyar leánycég májusban közzétett jelentése szerint az elmúlt két évben 43 százalékkal csökkentette teljes élelmiszer-hulladékát, az emberi fogyasztásra alkalmas hulladéknak minősített élelmiszer-mennyiséget kétharmadával mérsékelte.

A 2018/19-es pénzügyi évében 884 970 tonna élelmiszert forgalmazott Magyarországon az áruházlánc, ennek közel 2 százalékát (1,86 százalék) nem adta el. Az így megmarad 16 439 tonna élelmiszer-feleslegből 7821 tonna ment jótékony célra hasznosított a Tesco. A megelőző évhez képest egyébként a keletkező teljes hulladék mennyisége 12 százalékkal, 8619 tonnára csökkent.

Pártos Zsolt, a Tesco Magyarország ügyvezető igazgatója az élelmiszer-feleslegről készült jelentést így kommentálta: "Az élelmiszer-pazarlás csökkentése globális kihívás: kilencből egy ember éhezik, miközben a világ élelmiszer-készletének egyharmadát elpazaroljuk. Ez hatalmas környezetterheléssel jár, és szükségtelenül növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását. Éppen ezért olyan fontos élelmiszer-hulladék adataink nyilvános publikálása, és hogy 2030-ra felére tudjuk csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét."