Reding két évvel ezelőtt kiadott felhívása, amelyben a nők számarányának önkéntes emelését kérte az európai cégektől, csekély visszhangra talált, mindössze 24 cég vállalt írásos kötelezettséget.

A német szövetségi kormány munkaügyi minisztere, Ursula von der Leyen már tavaly szorgalmazta, hogy a felső szintű vezetői állásokat - önkéntes alapon - több nővel töltsék be a cégek. A miniszter kezdeményezése azonban elbukott, sem a nagy konszernek, sem a kancellár nem állt ki mellette. Most Viviane Reding kardoskodik a női kvótáért, de számos ellenzőre talált, volt képviselő, aki egyenesen kontraproduktívnak nevezte a kezdeményezést. Vezető európai vállalatok körében az igazgatótanácsi tagoknak csupán egyhetede nő - derül ki egy felmérésből.

Viviane Reding a ZDF televízió műsorában nyilatkozva kifejtette: az európai államok kétharmadában semmi sem történik ezen a téren, egyharmadban pedig csak óvatos mozgás mutatkozik. "Ez így nem mehet tovább, ellenkező esetben évtizedekre lesz szükség ahhoz, hogy egyensúly alakuljon ki női és férfi cégvezetők között" - jelentette ki. Reding emlékeztetett arra, hogy a német nők körében sokan sürgetik a vezetői tisztségek nemek szerinti kvóták alapján történő betöltését. "Önöknél több száz újságírónő tiltakozott az ellen, hogy jóllehet ők is újságírói munkát végeznek, a főszerkesztői posztokon kizárólag férfiak találhatók."

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) Bundestagon belüli képviselőcsoportjának vezetője élesen bírálta a brüsszeli kezdeményezést. Gerda Hasselfeldt szerint Reding ötlete csöppet sem segíti a nők helyzetét. "A törvényben rögzített női kvóta (a vezető vállalati posztokon) nem javítaná család és munka összeegyeztethetőségét" - állította a bajor politikusnő a német hírügynökségnek adott szerdai nyilatkozatában.

Itthon alig van valódi befolyásos nő

Érdekes összehasonlítást kínál a magyar La Femme magazin ősszel publikált kiadványa, amely az 50 legbefolyásosabb magyar nőt kutatta fel, áll a Magyar Narancs cikkében. A listán egyetlen politikus sincs, az egyetlen közéleti szereplő, aki a Forbes kritériumainak is megfelelne, mert döntései a gazdaságpolitikát és az állampolgárok pénzügyeit is befolyásolják, talán Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke lehetne. A La Femme akarva-akaratlanul inkább sikeres, semmint befolyásos nőket talált meg: művészeket, sportolókat, akadémikusokat, divattervezőket. A magyar listán nincs nonprofit vezető, és alig akad rajta cégtulajdonos vagy első számú vállalati vezető. A médiában a nők képernyős személyiségek, és nem tartalmi kérdéseket befolyásoló főszerkesztők. A három hatalmi góc, a politika, a sajtó és gazdaság világában Magyarországon a nők súlyosan, még kelet-európai összehasonlításban is kirívóan alulreprezentáltak - írja Szelényi Zsuzsanna a Magyar Narancs cikkében.