Az alacsony árakkal és folyamatosan változó kínálattal operáló fast fashion boltoknak köszönhetően hihetetlen sebességre kapcsolt a divatvilág. Az európai ruhagyártók 2000-ben még csak átlagosan két kollekciót dobtak piacra az Európai Parlament adatai alapján, a kollekciók száma 2011-re ötre emelkedett, de például a Zara 24, a svéd H&M 12-16 kollekcióval rukkol elő évente.

A fogyasztók pedig egyre inkább eldobható termékként tekintenek a ruhákra, amelyeket mindössze hét vagy nyolc alkalommal vesznek fel átlagosan, mielőtt a kukában kötnének ki a szerzemények.

Másodpercenként egy teherautónyi textil landol a szeméttelepen

A brit vásárlók például csak a különböző karácsonyi bulikon viselni szándékozott ruhákra 3,5 milliárd fontot költöttek 2018-ban - derült ki a brit Guardian online kiadásának cikkéből. A nagyobb gondot viszont az jelenti, hogy a különböző flitteres ruhacsodák közül 8 millió darab a szeméttelepen végzi mindössze egyetlen alkalom után.

Azt, hogy mekkora probléma a túlfogyasztás, jól mutatja az Európia Parlament tanulmánya,  amely szerint az unióban csak néhány évtized alatt 40 százalékkal nőtt az egy ember által vásárolt ruhamennyiség, ami elsősorban a ruhák árának csökkenésével és azzal magyarázható, hogy milyen gyorsan jut el a divat a fogyasztókhoz. A használt ruhák kevesebb mint felét hasznosítják újra, és mindössze 1 százalékukból készül új termék.

Másodpercenként pedig egy teherautónyi mennyiségű textil kerül a szeméttelepre vagy égetik el. A gyorsuló divatipar környezetre gyakorolt hatásáról napvilágot látott sokkoló adatok közül csak néhány: az ENSZ szerint a divatipar a második legnagyobb vízfogyasztó iparág, évente félmillió tonna szintetikus mikroszálat ereszt az óceánokba, és a globális szén-dioxid-kibocsátás 8-10 százalékáért felelős. A fogyasztóknak is meglehetősen nagy a környezeti lábnyomuk a ruhák mosásához, a szárításához és a vasalásához használt víz, energia és vegyi anyagok, valamint a ruhákból keletkező mikroműanyag mennyisége miatt.

Mindezek ellenére a globális divatipar a McKinsey FashionScope szerint 2017-ben 2500 milliárd dollárt ért. A spanyol Inditex-csoport -  amelyhez olyan márkák tartoznak, mint a Zara, a Bershka, a Pull&Bear és a Stradivarius - 2019 első 9 hónapjában 19,8 milliárd eurós (több mint 6500 milliárd forint) nettó árbevételt könyvelhetett el, ami 7,5 százalékos emelkedést jelent éves szinten. A svéd H&M-nél hasonlóan jól alakult 2019 első 9 hónapja: a csoport nettó árbevétele 11 százalékkal 171 milliárd svéd koronára (közel 5400 milliárd forintra) nőtt.

A McKinsey tanulmányában résztvevő divatipari szereplők azonban aggodalommal tekintenek a 2020-as év elé, a McKinsey Global Fashion Index (MGFI) szerint a bővülésben lassulás várható, de a divatipar így is 3-4 százalékkal nőhet 2020-ban.

Így maradna versenyben a Mango

A spanyol Mango divatmárka a szállítási idő felpörgetésétől reméli, hogy gyorsabban tud majd reagálni a trendekre és versenyképesebbé válik. Toni Ruiz, a Mango vezetője arról beszélt, hogy a társaság eddig 232 millió eurót (76 milliárd forint) fektetett be egy hatalmas, 186 ezer négyzetméteres logisztikai központba, ahol 27 millió ruhadarab és kiegészítő tárolható - írja a Vogue divatmagazin üzleti oldala.

Az jórészt automatizált új logisztikai központ 2018 nyara óta pörög teljes fordulatszámon. A termékek először ebbe a Barcelona melletti központba érkeznek meg, itt készítik elő a ruhákat, kiegészítőket a kiszállításhoz, majd elindulnak a világ több mint 100 országában található, több mint kétezer Mango-üzletbe. A legújabb automatizálási technológia segítségével óránként 75 ezer terméket tudnak feldolgozni, ami pont a háromszorosa a korábbi ütemnek. A felakasztva érkező ruhákat például egy automatizált berendezés szortírozza méret és stílus szerint. A Mango több mint ezer különböző gyárában készült termékek így akár kevesebb mint négy órán belül szállíthatóak. A cég további 35 millió eurót különítene el, hogy a központot 295 ezer négyzetméterrel bővítse a kövezetkő években.

Tovább gyorsuló divat

Az Inditex-csoporthoz tartozó Zarát követve a Mango sem pótolja, hanem újakkal helyettesíti az elkapkodott termékeket, így a vásárlók megtanulják, hogy azonnal le kell csapniuk a nekik tetsző darabokra, hiszen nem lesz belőle utánpótlás. A szóban forgó logisztikai központból így naponta nagyjából 35 ezer doboznyi ruhadarab távozik 70 teherautóra felpakolva.

A Mango-vezér reményei szerint a divatcég versenyképességét javítja majd a logisztikai ésszerűsítés, az online ruhaforgalmazó versenytársak vagy például az Amazon térnyerése mellett erre szükség is van. Antonio Pascual, a Mango ellátási láncának igazgatója szerint például nagyobb üzlethelyiségekkel, kényelmesebb visszavételi lehetőségekkel és az online rendelések könnyebb, üzletekben való átvételi lehetőségével (click-and-collect) próbálnak versenyben maradni.

A Mangónál fordulat volt: a forgalom három éven keresztül stagnált, majd 2018-ban a cég bevételei 1,8 százalékkal 2,23 milliárd euróra (734 milliárd forint) nőttek éves szinten. A cég bruttó eredmény pedig 36 százalékkal 135 millió euróra (44,4 milliárd forint) emelkedett. A cég szerint a növekedés az új kollekciói népszerűségének és az online eladásoknak köszönhető, utóbbiak ugyanis 31 százalékkal 445 millió euróra (146 milliárd forint) nőttek éves szinten. A tervek szerint 2019 végére az árbevétel 30 százalékát teszi majd ki az online értékesítés.