Politikai vihart kavart a HSBC, Európa legnagyobb bankjának vezetőváltása. Előbb Stephen Green távozott a pénzintézet elnöki székéből, amit a kereskedelmi miniszter bársonyszékére cserélt, majd Michael Geoghegan vezérigazgató vonult vissza a banknál befutott 37 éves karrier után. Az előbbi helyét Douglas Flint pénzügyi igazgató veszi át, míg a vezérigazgatói posztra Stuart Gulliver, a befektetési banki ágazat igazgatója lép előre. Ez utóbbi kiverte a biztosítékot a konzervatív-liberális koalíció kisebbik pártjánál, ugyanis néhány hete a másik brit nagybank, a Barclays élére is egy befektetési bankár került, ami nem tetszik a politikusoknak. Véleményük szerint az ilyen kaszinó bankárok - a színes jelzős szerkezet vélhetően arra utal, hogy a válságot megelőzően a befektetési bankok a szerencsejétékokéval összemérhető kockázattal forgatták ügyfeleik pénzét - magasról tesznek a pénzügyi szektort megregulázni akaró kormány - és ezzel közvetve választók - akaratára. Lord Oakeshott, a liberális demokraták pénzügyi szakpolitikusa úgy fogalmazott, hogy a brit bankok túl nagyok ahhoz, hogy bedőljenek, és ahhoz, hogy odafigyeljenek arra, amit az emberek gondolnak. Nem kellene a banki hitelezést befektetési bankároknak ellenőrizniük: ez a kisvállalkozások és a családok tartaléka, amelyet az elmúlt években részben eltapsoltak. Gulliver a HSBC legjobban fizetett menedzsere volt az elmúlt évben, mindent egybevetve 10 millió fontos (11,67 millió euró) jövedelemre tett szert. Az elmúlt időszakban nyíltan kiállt a bankárok magas fizetése, rendkívüli bónuszai mellett, azzal érvelve, hogy úgy kell fizetni őket, mint a hollywoodi sztárokat.