A céges számlafizetési helyzet összességében tovább romlott, jellemző, hogy az északi, skandináv országok jobban, a déliek pedig rosszabbul teljesítenek - mondta keddi sajtótájékoztatóján Majorosi Gyöngyvér az Intrum Justitia cégcsoport értékesítési igazgatója.

Idén a teljes leírt tartozásállomány értéke jóval 350 milliárd euró felett alakult, magyarán a lebonyolított üzleti tranzakciók 3 százalékát kellett leírni késedelmes vagy nem teljesített fizetés miatt - derül ki 29 ország a közel 10 ezer résztvevőjének bevonásával készített Intrum Justitia Európai Fizetési Kockázati Index Iparági Elemzéséből. A felmérés rámutatott arra is, hogy követelések behajtásának valószínűsége idővel tovább csökken, a két évnél hosszabb ideje kint levő összegeknél ez például alig haladja meg a 10 százalékot.

A kutatás szerint tavaly az egészségügyben emelkedett a legmeredekebben a veszteségként leírandó követelésállomány aránya, hiszen 7 százalékos növekedést követően 3,5 százalékot ért el, de a legrosszabb helyzetet mégsem itt mérték, hanem a szolgáltatói szektorban, ahol ennek aránya 4,5 százalék körül alakult. Ugyancsak az átlagnál rosszabb a helyzet az építőipar, a média és az oktatási szektorban, míg a vonal másik végén a közüzemi szolgáltató, a szállítási és a gyártó ágazatot találjuk.

A szolgáltatói szektorban nem túl optimisták a résztvevők, 70 százalékuk szerint például a késve fizetés okozta kockázat nem fog csökkenni a következő 12 hónapban (az üzleti szolgáltatásoknál ez 57, a kis- és nagykereskedelemben 54 százalék), 55 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy átlagosan 90 napot vár, amíg kintlevőségét professzionális partnernek adja át kezelésre - a maradék 45 százalék nem fordul ilyen eszközökhöz. A leírási veszteség növekedéséről számoltak be az építőiparban is, ahol a megkérdezettek 60 százaléka gondolta úgy, hogy a likviditási gondjait a késedelmes fizetés okozza. A gyártásban résztvevők 43 százaléka számolt be ilyen okok miatt bevétel kiesésről. Negatív trend az is, hogy a szállítmányozási szektorban, miközben a friss adatok szerint 2,2 százalékról 2 százalékra csökkent a leírási veszteség, addig 52 százalék gondolja továbbra is úgy, hogy növekedni fog a kockázata a következő egy évben.

Uniós jogszabály már van

Az EU már direktívával szabályozza a késedelmes fizetéseket (erről bővebben ide kattintva olvashat), mely például meghatározza, hogy az állam 30, míg a vállalatok 60 nap alatt fizessenek egymásnak. Ezt fontos változásnak nevezte Majorosi, mondván segíthet az európai gazdaság motorját adó kkv szektornak. Mint arról korábban már beszámoltunk, eddig Európában mindössze 9 állam vezette be az új szabályozást, például Németország és Belgium továbbra sem, a 30 napos fizetési határidőt pedig mindössze 2 állam teljesíti - itthon átlagosan 55 nap alatt fizet a kormányzat.