A két európai kiskereskedelmi óriáscég, az Ikea és a Hennes & Mauritz (H&M) az utóbbi években egyaránt euró százmilliókat költöttek kockázatitőke-befektetésekre, amelyek célpontja olyan cégek voltak, amelyek technológiája illetve termékei segíthetnek alkalmazkodni a drasztikusan változó fogyasztói szokásokhoz - írja összefoglaló elemzésében a Financial Times.

A világ legnagyobb bútorkereskedő cége és a világ második legnagyobb ruházati kereskedelmi vállalata részesedéseket vásárolt egy csomó startupban, melyek között a fintech cégektől az újrafeldolgozáson keresztül az élelmiszeripari vállalatokig minden megtalálható.

Az Ikea-áruházakat üzemeltető Ingka Group az elmúlt három évben 200 millió euró értékben vásárolt 21 cégben részesdést. Ezek között olyanok vannak, mint például az Ori Lotting, amely többfunkciós mechanikus bútorokat gyárt, az újrahasznosított anyagokból matracot készítő RetourMatras, vagy az indiai belsőépítészeti dizájncég, a Livspace.

A H&M pedig eddig több mint 52 millió dollárnak megfelelő koronát invesztált 16 olyan vállalkozásba, amelyek a fenntarthatóbb ruhagyártási technológiákkal foglalkoznak. Ezek közt akad  ruhafestéssel foglalkozó társaság (Colorfix), de ott van Európa egyik legnagyobb magánkézben lévő fintech cége, a Klarna is.

A brit lap szerint a befektetési láz annak köszönhető, hogy a két globális vállalkozás egyre inkább érzi azt a nyomást, amelyet az Amazaon és az Alibaba fejt ki a kiskereskedelmi üzletágra. A fogyasztók egyre inkább online vásárolnak s ez jelentősen átalakította a kiskereskedelmi szektort, ahol egyre növekszik a csődök száma.

Az Ikea legendás alapítója, Ingvar Kamprad épp elegendő tartalékot hagyott a cégére, hogy át tudja vészelni a viharos időszakokat. E források nagy része kötvényekben van, azonban egy részét kockázati tőke befektetésekre és akvizíciókra fordítják - mondta Jesper Brodin, az Ingka vezérigazgatója a naplapnak.

Ingvar mindig a hosszabb távú igényekről beszélt és félretett pénzt olyan időszakokra, amikor szükség lehet a tartalékokra. Most szükségünk van egy részére, mivel iparágunk átalakul - tette hozzá a vezérigazgató.

Karl-Johann Persson, a H&M vezérigazgatója pedig a lapnak azt nyilatkozta, hogy a kockázati tőkebefektetések ugyan csak egy jó kis kirándulásnak tűnnek a pénzügyek területén a cég részéről, azonban a befektetések olyan üzletekbe mennek, amelyek tényleg tudnak segíteni a cégnek. A H&M sokat fektet fenntartható alapanyagokba is. Ilyen például a Renewcell nevű svéd startup, amely újrafelhasznált textilből készít ruhákat. A H&M és a többi nagy fast-fashion cég ugyanis komoly nyomás alatt van az egyre tudatosabbá váló vásárlói szokások oldaláról is. A vevők ugyanis egyre inkább megkövetelik a ruhaipari szereplőktől, hogy a korábbinál környezetbarátabb és fenntarthatóbb technológiákat alkalmazzanak.

A Renewcell és az általa alkalmazotthoz hasonló technológiákról Persson azt mondta: mindez nem most fogja megváltoztatni a céget, de a jövőben várhatóan nagyon sok jót tesznek majd ezzel neki és remélhetően a világnak is. Sok hagyományos alapanyagot fognak kiváltani, s ezek egyre jobb minőségűek lesznek.

A H&M befektet olyan cégekbe is, amelyek új üzleti modellt tesztelnek. Ilyen például a Thread, a férfiruházattal foglalkozó cég mesterséges intelligencia és személyi stylistek segítségével kínál egyedi ruházati cikkeket vásárlóinak. De beszálltak a Sellpy nevű online kereskedelmi cégbe is, amely használt ruhák adásvételével foglalkozik.

Az Ingka nem csak kockázati befektetéseket hajt végre, de sok akvizíciót is. A megszerzett új cégek, illetve az együttműködések által sokat tanulunk, hogyan alakítsuk át tevékenységünket, hogy az fenntarthatóbb legyen - mondta a bútoróriás vezetője.